Kire és mire vonatkoznak a béren kívüli juttatások

Mi a cafeteria?

A béren kívüli juttatások egyre komolyabb szerepet játszanak a munkavállalók anyagi elismerésében, "bérezésében", különös tekintettel arra, hogy számos juttatási formához az általánoshoz képest kedvezőbb adózási szabályok kapcsolódnak.

_{2010.04.13 18:29}_adonet.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az egyes munkavállalók egyéni szükségletei eltérőek lehetnek, hiszen egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély preferenciái szükségképpen mások, mint egy nagycsaládoséi vagy egy egyedülálló pályakezdőéi.

Ezért a cafetériának, mint juttatási rendszernek a bevezetése elsősorban arra szolgál, hogy a munkavállalók számára minél megfelelőbb választást biztosítson az egyes szóba jöhető juttatási formák közül, hiszen ha az adott terméket, szolgáltatást a magánszemély saját döntése alapján is megvásárolná, akkor a cafetéria juttatás gyakorlatilag helyettesíti a készpénzt.

A cafetéria tehát nem adózási mód vagy előírás, hanem egy olyan munkajogi szabályzat, amelyben a munkáltató választást enged a magánszemélyek számára, hogy maguk határozzák meg azt, hogy fizetésük kiegészítéseképpen milyen juttatásokban kívánnak részesülni. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 154. § (1) bekezdése szerint tilos a munkabért utalvány vagy más – pénztől eltérő - formában fizetni. Ezért a munkabér cafetériával nem váltható ki.

A cafetériára vonatkozó általános előírások

A cafetériának az adótörvényekkel való kapcsolatát a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban találhatjuk meg. E szakaszok szerint adóköteles természetbeni juttatás az is, ha nem minden munkavállaló részesül egyenlő mértékben az adott juttatásban, hanem minden, vagy a belső szabályzatban meghatározott munkavállalók azonos keret terhére választhatnak azonos feltételekkel ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből.

Például, ha egy munkavállaló ruházati terméket, míg egy másik személy sporteszközt kér a munkáltató által meghatározott keret terhére, akkor mindkettő juttatás adóköteles természetbeni juttatásként – és nem bérként – minősül, függetlenül attól, hogy a magánszemélyek nem ugyanazon juttatásban részesülnek.

Az említett belső szabályzat akkor felel meg az szja-törvény előírásainak, ha az a juttatásra jogosultak körét nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg. Így például, ha belső szabályzat tartalmazza azt, hogy 10 év munkában töltött idő után minden munkavállalót egy-egy aranyóra illeti meg, akkor ez a juttatás is természetbeni juttatásként válhat adókötelessé.

Ugyanakkor az sem zárható ki, sőt éppenséggel javasolt, hogy egyes magánszemélyek adómentes, vagy kedvezményes mértékkel adóköteles juttatásokat válasszanak a cafetéria keret terhére. Kiemelést érdemel, hogy az szja-törvény szerint ezek a juttatások akkor is a kedvezményes mértékkel válnak adókötelessé, vagy akár adómentessé, ha nem minden magánszemély részesül azokban.

Ezért például nem ütközik az szja-törvény előírásába az, ha a munkáltató például a 18 000 forint meleg étkezési jegyet munkateljesítményhez kapcsolódó jutalomként adja a munkavállalónak. (Egyes munkáltatók például az étkezési jegy juttatását ahhoz kötik, hogy a munkavállaló ne menjen az adott hónapban betegszabadságra. Ez az előírás az szja-törvény szabályait nem sérti, ugyanakkor munkajogi szempontból igencsak aggályos.)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!