Meddig bírjuk?

Újabb jegybanki alapkamat-emelés jöhet

Újabb jegybanki alapkamat-emelést valószínűsít a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, de azt, hogy ez milyen mértékű és milyen gyakoriságú lesz, azt a következő hetekben beérkező tényadatok határozzák meg.

2010.12.02 13:13MR1- Kossuth
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Karvalits Ferenc az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában megerősítette, hogy az inflációs folyamatok indokolták a hét eleji 25 bázispontos alapkamat-emelést. A jegybank előrejelzése szerint a következő hónapokban az infláció emelkedni fog és az év végére 4,5 százalék közelében lesz.

Két év után megszakította a kamatcsökkentések sorozatát, és a növekvő inflációs veszélyre hivatkozva 25 bázisponttal kamatot emelt a jegybank, amely frissen kiadott inflációs jelentésében a kormánynál borúlátóbb a költségvetés egyensúlyi helyzetét illetően is. Szerintük 2012-től újra a GDP 3 százaléka fölé emelkedik a deficit.

A jegybank döntése meglepett több elemzőt is, ők arra számítottak, hogy változatlan marad a kamat. Sokan mondják azt is, hogy nem akkora az inflációs veszély, ahogy azt az MNB látja, mert a különadók nem érik majd el az embereket.

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a 180 percben azt mondta, az MNB is arra számít, hogy a különadók áthárítása csak részleges lesz, de az élelmiszerár-sokk, ami a magyar gazdaságot érte, sokkal jelentősebb, mint amire az elemzők számítanak. Ennek alapján pedig a jegybank úgy ítéli meg, hogy a következő hónapokban az infláció újra emelkedni fog, az októberi 4,2 százalékról év végén 4,5 százalék közelébe, és a jövő év első felében is 4-4,5 százalék környékén lesz.

Ez azt jelenti, hogy további kamatemelések jöhetnek, de hogy ez milyen mértékű és sebességű lesz, azt a következő időszakban beérkező tényadatok határozzák majd meg. Karvalits cáfolta, hogy a mostani emelés egy kormánynak küldött kemény üzenet lenne, mint mondta, az az inflációs kockázatokra adott monetáris politikai reakció, a cél pedig, hogy a pénzromlás ütemét belátható időn belül a 3 százalékos cél köré csökkentsük.

A monetáris tanács tagjainak jelölésével kapcsolatos fideszes tervekről szólva az alelnök hangsúlyozta: a modern jegybanktörvény megalkotásakor, 2001-ben éppen a Fidesz-kormány határozta meg, hogy a jelölés, az ajánlás a mindenkori jegybank elnök joga.

Karvalits szerint ez helyes gyakorlat volt, nem is lát okot változtatni, mert a monetáris politika kiszámíthatósága szempontjából az intézményrendszer szabályozási kereteinek stabilitása önmagában is érték, ám az érdemi döntést a kormányfő, illetve a főhatóságok hozzák meg.

A jegybank prognózisa szerint a költségvetési egyensúlyi pálya sokáig nem tartható, és 2012-től újra 3 százalék fölé emelkedhet a költségvetés hiánya. Az adóintézkedések nyomán a költségvetés jelentős bevételektől esik el, amit a kormány nem kiadásoldali intézkedésekkel, hanem átmeneti intézkedésekkel, különadókkal és nyugdíjpénztári bevételekkel próbál fedezni - magyarázta Karvalits.

Az szja csökkentése élénkítheti ugyan a foglalkoztatást, így segítheti is a növekedést, de a különadók jelentős mértékben terhelik az érintett szektorokat, és bizonytalanságot hoznak a befektetési környezetben, így a jegybank szerint ezek az intézkedések nem lódítanak akkorát a gazdaságon, és nem hoznak akkora költségvetési többletbevételt, ami kompenzálni tudná a jelentős kiengedést.

A magánnyugdíj-pénztárak átalakítására vonatkozó tervekről az MNB-alelnöke azt mondta, a jegybank álláspontja szerint a folyó kiadások finanszírozására történő felhasználása nem fenntartható megoldás, a strukturális egyenleget nem javítja, hiszen, ha ez a vagyon elfogy, a fennmaradó költségvetési deficit tényleges finanszírozási igényt jelent majd újra.

Amennyiben a vagyon tényleg teljes egészében az adósság törlesztésére, az államadósság mértékének csökkentésére szolgálna, az valóban elindíthat kedvező folyamatokat, itt azonban nem erről van szó, a 2011-es költségvetésben ebből a pénzből sok megy majd el a folyó kiadások finanszírozására is, a nyugdíjpénztári vagyonból 530 milliárdot felélünk – hangsúlyozta a jegybankelnök.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.