Pénzügyi csúcs

Bokros és Bajnai: két irányból is nekimentek az unortodoxiának

Bokros szerint mára egyértelműen látszik, hogy Magyarország a legtöbb mutatót tekintve leszakad a régiótól, Bajnai szerint Magyarországot rossz elvek, téves nézetek alapján kormányozzák, ezért a 2014-es választás után véget kell vetni az "unortodoxiának nevezett fényevésnek".

_{2013.10.02 15:59MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Fotó: MTI}

A volt pénzügyminiszter, európai parlamenti képviselő a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma szerdai, budapesti konferenciáján kiemelte: a leszakadást elsősorban a felelőtlen, túlköltekező kormányzati politika, valamint a versenyképességet nem megőrző, gazdaságot torzító intézkedések, beavatkozások, és az állami túlfoglalkoztatás, illetve az egyes, államilag finanszírozott ellátórendszerek - egészségügy, oktatás - "silány minősége" okozza.

Bokros Lajos szerint ezen a helyzeten csak "szerkezeti reformok kritikus tömegével" lehet változtatni.

A helyzet értékeléséhez fontos, hogy a hitelminősítők hogyan látják Magyarországot. Volt, amikor az ország élenjáró, befektetési minősítést tudott elérni, ez azóta látványosan csökkent, és ebben a mutatóban is a visegrádi országok sereghajtója lett, vagyis "a bóvlikötvény kategóriában vagyunk" - mondta.

A politikus szerint a kormányokat Magyarországon összetételre, világnézetre való tekintet nélkül költségvetési felelőtlenség jellemezte az utóbbi több mint egy évtizedben, de ez nem eredményezett óriási gazdasági növekedést akkor sem, amikor megpróbálták mesterségesen fűteni a gazdaságot. A versenyképesség kapcsán kifejtette: Magyarország jó helyről indult 1995-1996-ban, aztán ez csökkent, majd a válság első szakaszában ismét javult, de ezután ez megtorpant, amikor a gazdaságpolitika "ésszerűtlen és szakszerűtlen lett".

A volt pénzügyminiszter szerint romlott a helyzet a tulajdonjogok védelme, a "szisztematikusan részrehajló kormányzati döntések", a kormányzati döntéshozatal átláthatósága, az alapfokú oktatás minősége terén, emellett romlott a pénzügyi szolgáltatások elérhetősége "a bankok ellen folytatott esztelen háború" miatt, és a közlekedési infrastruktúra sem javult.

Bokros Lajos szerint nemcsak a versenyképesség, hanem egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében is leszakadt Magyarország a többi visegrádi országtól, a beruházások pedig "drámai sebességgel" csökkennek, immár az egyszerű pótlás szintjét sem érik el a legtöbb ágazatban. A vállalati beruházások alacsony szinten vannak, és bár a háztartási beruházások magasak, de ez nem fenntartható, mert előbb-utóbb - amiatt, hogy azt hitelből finanszírozzák - beleütközik az adósságkorlátba.

A folyó fizetési mérleg egyenlege negatív volt a válság kitöréséig, ami önmagában nem attól rossz, hogy deficit volt, hanem hogy nem külföldi működő tőke beruházással volt finanszírozva, vagyis adósságot eredményezett - vélekedett Bokros Lajos.

Kitért arra is, hogy 2011-ben Magyarországon az adóbevételek GDP 36,8 százalékát érték el, nagy volt a súlya - 16,7 százalék - a forgalmi típusú adóknak, míg a háztartások jövedelem típusú adói nemzetközi összehasonlításban alacsonyak voltak. Csehországban a GDP százalékában mért összes adóbevétel némileg alacsonyabb volt, Lengyelországban pedig 32,4 százalék az adóbevétel, itt is magas a forgalmi adók súlya, míg Szlovákiában a legalacsonyabb, 28,4 százalék az adóbevételek aránya a GDP százalékában.

Bokros Lajos elmondta: 2011-ben a GDP 49,6 százaléka volt állami kiadás. A kormányzati kiadások 8,7 százalékot tettek ki, vagyis ennyit fordítottak az állam működésére, ami nagyon magas arány, mint ahogyan az állam gazdasági szerepvállalása is, ami 7 százalék a GDP arányában. A többi visegrádi országban alacsonyabb az újraelosztás mértéke - hívta fel a figyelmet.

Bajnai Gordon szerint Magyarországot rossz elvek, téves nézetek alapján kormányozzák, ezért a 2014-es választás után véget kell vetni az "unortodoxiának nevezett fényevésnek" és gazdaságpolitikai közhelyek kimondásával kell kezdeni a kormányzást.

Az Együtt-PM szövetség vezetője, volt kormányfő a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum) szerdai budapesti rendezvényén azt mondta: Magyarország elveszítette az államadósság és a megszorítások elleni harcot, miközben a növekedés nem indult be.

Szerinte ezért az új kormánynak olyan közhelyek kimondásával kell kezdenie munkáját, mint hogy a kapitalizmus alapja a bizalom, a jogállamiság, hogy erős államhoz erős, nem az államtól függő jövedelemmel rendelkező középosztály szükséges, és hogy a magántulajdont tiszteletben kell tartani.

Hozzátette: Magyarországon ma épp ennek az ellenkezője történik, nincs bizalom, és egyre többen függnek az államtól. Bajnai Gordon veszélyesnek ítélte a közműcégek "államosítását", mondván, a kormány a rezsicsökkentéssel veszteségessé teszi a szolgáltatókat, majd a már veszteséges cégeket próbálja megszerezni.

Elismerte ugyanakkor, hogy 2010 előtt gyenge volt a szabályozás, az állam az 1990-es években végrehajtott privatizáció után nem tudta megvédeni polgárai érdekeit, egyes szolgáltatók monopol- és extraprofitra tettek szert. Ám Bajnai Gordon szerint ezen nem tulajdonszerzéssel, hanem szabályozással lehet változtatni.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon a rezsiköltségek nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően nagyok, a gond inkább az, hogy az elmúlt három évben csökkent a kiskeresetűek jövedelme. Fenntarthatatlan árcsökkentés helyett ezen kellene változtatni úgy, hogy egy igazságos adórendszerrel több pénzt hagynak a zsebükben - mondta.

_{Fotó: MTI}

Az Együtt-PM vezetője hangsúlyozta, hogy ostobaság a bankrendszer ellen háborúzni, mert hitel nélkül nincs gazdasági növekedés. Emellett fontosnak ítélte a korrupció elleni küzdelmet, és annak tudomásul vételét, hogy Magyarország nyitott gazdaság, nem függetlenítheti magát a világgazdasági folyamatoktól.

A volt miniszterelnök úgy fogalmazott, Magyarország az elmúlt három évben veszélyes vizekre evezett, és az a szerencséje, hogy a válságkezelés során rengeteg pénzt pumpáltak a fejlett gazdaságokba. Ha azonban a likviditásbővítés véget ér, az elsők között kerülünk bajba - figyelmeztetett.

Bajnai Gordon megemlítette, hogy a GDP csak 1 százalékkal haladja meg a pénzügyi-gazdasági válság mélypontján mértet, és 4000 milliárd forinttal marad el attól, amit a 2010-es konvergenciaprogramban a kormány az idei év végére előrevetített.

Azt mondta, számításuk szerint jövőre a kormány által várt 2 helyett 1,5 százalékkal nőhet a gazdaság, de hangsúlyozta: ennek oka az alacsony tavalyi bázis, ha azonban nem változik a gazdaságpolitika, 2015-től ismét csak 0,5 százalék körüli bővülésre lehet számítani. Ennek okaként a beruházások alacsony szintjét említette.

Úgy vélte, a kormány nem ért el sikereket a munkahelyteremtésben sem, a versenyszférában nem nőtt a foglalkoztatottság, az egyre bővülő közmunka pedig csak a munkanélküliség egy formájának, feltételekhez kötött segélynek tekinthető, a növekedést azonban nem segíti.

Bírálta a kormányt azért is, mert három éve a valóságtól elrugaszkodott "háborús" propagandát folytat. Szerinte ebből az következik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szavaival szemben 2014 nem a rezsiharc, hanem "a rizsaharc éve" lesz.

Összegezve azt mondta: Magyarország rosszabbul él és veszélyesebb helyzetben van, mint három éve, és jobbat érdemel az Orbán-kormánynál.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter