Szeptember közepe óta tart a próbaüzemelés

Két hónapra leáll a nagy hadronütköztető - hélium szivárgott ki az alagútba

Nagy mennyiségű folyékony hélium szivárgott ki a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezésének, a nagy hadronütköztető gyűrűnek (LHC) a hűtőrendszeréből pénteken; a meghibásodás miatt legalább két hónapra le kell állítani a szeptember 10-e óta próbaüzemelés alatt álló gépezetet.

2008.09.21 18:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A hiba miatt nem valószínű, hogy az első protonnyalábok ütköztetésére 2009 előtt sor kerülhet az LHC-ben.

James Gillies, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) szóvivője a hét végén elmondta: a 27 kilométerrel a föld alatt lévő LHC alagútjának utolsó szakaszán keletkezett a hiba.

"Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a pénteki meghibásodás legvalószínűbb oka két mágnes közötti hibás elektromos kapcsolat volt", ez nagy mennyiségű hélium szivárgását okozta.

A szobahőmérsékleten működő ütköztetők esetében az ilyen meghibásodás kijavítása néhány nap. Az LHC esetében azonban fel kell melegíteni az alagút ezen szektorát jóval a hadronütköztetőben uralkodó 1,9 Kelvin (-271 Celsius fok) fölé, majd pedig újra le kell hűteni.

"A felmelegítés heteket vesz igénybe. Csak ezután tudjuk megjavítani, majd újra lehűteni" - magyarázta Gilles. A CERN fizikusai nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a leállásnak.

"Ha az összképet nézzük, a gépezetet húsz éven át építettük. Az elindítás mindig is egy hosszú folyamatot jelent" - mondta Gilles a BBC hírszolgálatának.

Az LHC-t először szeptember 10-i üzembe helyezése után néhány nappal, szerdán állították le a hűtőrendszerben keletkezett áramellátási zavar miatt. Kicseréltek egy 30 tonnás transzformátort és újraindították a nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC).

Gilles szerint a hűtőrendszer pénteki meghibásodása jóval távolabb történt az előzőtől. A részecskegyorsítóban szeptember 10-én futott körbe az első protonnyaláb.

A tervek szerint ütköztetni fogják a későbbiekben a fény sebességének 99,9999991 százalékával száguldó nyalábokat, amelyek másodpercenként 11 245-ször futják majd körbe a 27 kilométeres alagutat.

"Mini-ősrobbanást" kívánnak létrehozni így, a kutatók szerint ugyanis 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy aprópénzérme-nagyságú objektum robbanása indította el a folyamatot, amely a csillagok, a bolygók és az élet kialakulásához vezetett.

A 6,4 milliárd eurós (1530 milliárd forintos) kutatási programban csaknem kétezer tudós vesz részt.

Olyan kérdésekre keresik a választ, mint például hogy az univerzum keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége és a hőmérséklete.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.