A világ legnagyobb részecskegyorsítója a kulcs?

Megtudjuk az Univerzum titkait?

Az Univerzum keletkezésének titkait segít megfejteni a világ legnagyobb részecskegyorsítója - Az első részecskenyaláb segítségével eddig kivihetetlen kísérletek válnak megvalósíthatóvá.

2008.09.07 09:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Univerzum keletkezésének titkait segít megfejteni a világ legnagyobb részecskegyorsítója.

Az első részecskenyaláb a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC - Large Hadron Collider) szeptember 10-én indul el, s a 27 kilométeres földalatti köralagútban eddig kivihetetlen kísérletek válnak megvalósíthatóvá.

Így a kutatók az anyag eredetére, a sötét anyag mibenlétére kereshetik a választ, s megtudhatják, hogy milyen állapotok uralkodtak az Univerzumban röviddel annak keletkezése után - olvasható a New Scientist összeállításában.

Hogy megválaszolják ezeket a kérdéseket, a csaknem a fény sebességével (a fény sebességének 99, 9999991 százalékával) száguldó két protonnyalábot az alagút négy pontján ütköztetik. E pontokon négy óriásdetektort helyeztek el, amelyek "figyelik" az ütközés során keletkező részecskéket.

A tudósok az ütköztetések "törmeléke" között új részecskéket remélnek felfedezni, amelynek révén alapvetően új információhoz juthatnak a világűr természetéről, s arról, hogy hogyan jött létre az Univerzum.

Az ütközés energiája 14 terraelektronvolt (TeV), ami hétszer nagyobb, mint amit a világ jelenlegi legnagyobb gyorsítójában, a Chicago mellett működő Fermilab Tevatronján elértek.

Ami különlegessé teszi a nagy hadronütköztetőt az az, hogy ez az energia a porszemnél ezermilliárdszor kisebb terültre összpontosul. Az energia ily nagyfokú koncentrációja révén újrateremtődnek az ősrobbanás (a Big Bang, avagy a "Nagy Bumm") után közvetlenül kialakuló feltételek.

A kutatók reményei szerint a nagy hadronütköztető révén megtalálhatóvá és tanulmányozhatóvá válik a modern fizikai elméletekben a részecskék tömegének kialakulásáért felelős Higgs-bozon.

Ezen kívül esetleg választ kaphatnak olyan kérdésekre, mint a gravitációs erő relatív gyengesége, a térdimenziók száma, vagy az úgynevezett szuperszimmetria.

Utóbbi elmélet azt feltételezi, hogy minden ismert részecskének létezik egy eddig még fel nem fedezett nagytömegű szuperpartnere. A nagy hadronütköztető segítségével méréseket végezhetnek az úgynevezett B-mezonokkal is, amelyek révén esetleg megfejthető az anyag és az antianyag közötti különbség.

A létesítményben hatezernél több tudós dolgozik, s a kísérletek 10 milliárd dollárba, azaz 1692 milliárd forintba kerülnek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.