Grönlandi sárvulkán lehetett startpont

Megtalálták a földi élet bölcsőjét?

Az élet keletkezéséhez nélkülözhetetlen vegyi elemeket fedeztek fel francia kutatók sárvulkánokban Grönland dél-nyugati részén, az úgynevezett Isua-formációban.

2011.10.28 23:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Csaknem négymilliárd évvel ezelőtt ezek a vulkánok az élet kialakulásának kedvező környezetben "termelték" az első biomolekulák létrejöttéhez szükséges vegyi elemeket. Ez az első eset, amikor egy környezet megfelel az élet kialakulásához szükséges összes kritériumnak.
   
Korábban azt feltételezték, hogy a földi élet a víz alatti gejzírek, az úgynevezett fekete füstölgőkben kezdődhetett. Ezek nagy mennyiségben produkálnak hidrogént, metánt és ammóniát, ami kedvezhet a kezdetleges életformák kialakulásához. Sajnálatos módon a fekete füstölgőknek igen savas a vegyhatásuk, ami meggátolja az élet építőköveinek, a stabil aminosavaknak a létrejöttét - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.
   
A francia kutatócsoport az Isua-formációból származó szerpentinit ásványokat vizsgálta.
   
A 3,8 milliárd éves formáció kőzetei a legkorábbiakhoz tartoznak a világon. A szerpentinit sötétzöld ásvány, amelyet előszeretettel használnak díszítésre és ékszerkészítésre. A természetben akkor képződik, amikor a tengervíz körülbelül 200 kilométer mélységben "átitatja" a földköpenyt.
   
A tudósok a környezet savas vagy lúgos vegyi hatását jelző cinkizotópokat vizsgálva bizonyították be a sárvulkánokból egykor "felbugyogó" termálvizek lúgos vegyhatását. "Majd' négymilliárd évvel ezelőtt, amikor a kontinensek bolygónk felületének csupán kis részét foglalták el, az Isua-formáció víz alatti kérgét átjárták a lúgos vegyhatású, karbonátokban gazdag, 100-300 Celsius-fokos termálvizek. Rengeteg volt a foszfor, ami szintén nélkülözhetetlen az élet keletkezéséhez. Minden feltétel adott volt tehát a stabil szerves molekulák kialakulásához" - hangsúlyozta Marie-Laure POns, a Lyoni Laboratiure de Geologie kutatója.
   
A tudósok kutatásaikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) számoltak be részletesen.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.