A magyar agykutatás eredményes és világhírű

Európai elismerés: ötmillió euró a magyar idegtudósoknak

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) két idegtudományokkal foglalkozó kutatócsoportja maximális pontszámmal nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatóknak kiírt pályázatát, az Advanced ERC Grant-ot.

2011.10.28 20:29ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Freund Tamás és Nusser Zoltán akadémikusok által vezetett csoportok együttesen több mint 5 millió euró támogatásban részesülnek. Sikerük a világhírű magyar agykutatás újabb jelentős eredménye.

„Ritkaságnak számít, hogy egy tudományterületen azonos országbeli, sőt ugyanabban az intézetben működő két kutatócsoport egyszerre nyerjen ERC pályázatot. A támogatás jól példázza a nagy hagyományokkal rendelkező, iskolateremtő magyar idegtudományok biztos helyét a világ agykutatásának élvonalában” – értékelte az eredményt az mta.hu-nak nyilatkozva Freund Tamás akadémikus, az MTA KOKI igazgatója, aki év elején két magyar kutatóval közösen elsőként kapta meg az 1 millió euró összdíjazású „Agy-díjat". Mint fogalmazott, az MTA KOKI-nak, amelyet Pálinkás József elnök korábban a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata egyik zászlóshajójának nevezett, ezzel sikerült a magyar idegtudomány zászlaját olyan magasra emelnie, hogy azt Európa-szerte megláthatják.
 
Freund Tamás kutatócsoportja, amely 2,7 millió eurós támogatásban részesül az ERC-től, az érzelmi és motivációs impulzusokat szállító idegpályák hatásmechanizmusát vizsgálja a tanulási és memóriafolyamatokban. Ehhez olyan módszereket alkalmaznak, amelyek szemléletváltást jelentenek az eddigi eljárásokhoz képest. „Nem a szokásos szerkezeti-élettani vizsgálatokból kiindulva próbálunk kapcsolatot találni a viselkedésbeli hatáshoz, hanem fordítva: az egyes konkrét viselkedésformákból indulunk ki. Először megjelölünk úgynevezett transzgenikus módszerrel és vírusokkal egy adott idegpályát, így azok, és csak azok a sejtek, fénnyel ingerelhetővé válnak, s ezáltal a hatásukat élő állatokban is szelektíven vizsgálhatjuk. Majd az így igazolt viselkedésváltozásokért felelős idegsejteket vizsgálhatjuk élettani és kémiai-anatómiai módszerekkel.” – magyarázta Freund Tamás.

Az új, ígéretes módszereket és tudományos koncepciókat támogató ERC 2,5 millió euróval támogatja Nusser Zoltán akadémikus kutatócsoportját. A tudósok az idegsejtek felszínéről készítenek kvantitatív molekuláris térképet. „Ennek révén nem csak az idegsejt-hálózatokat érthetjük meg jobban, hanem az is kiderül, hogy az összetett nyúlványrendszerrel rendelkező idegsejtek által kifejezett fehérjék hol és milyen mennyiségben fognak megjelenni az idegsejtek felszínén” – mondta Nusser Zoltán. Az akadémikus és csoportja kutatásai az idegsejtek, azok szinaptikus kapcsolataik és az általuk létrehozott neuronhálózatok működésének megértéséhez vihetnek közelebb.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.