Meg lehet inni a kőolajat?
A víz lesz a következő évtizedek fekete aranya
A XX. század legfontosabb nyersanyaga a kőolaj volt, a XXI. században viszont valószínűleg a víz lesz a legkeresettebb természeti kincs.
2011.10.27 14:37MTIAz emberiség a civilizáció kezdete óta erősen függ a vízhez való hozzáféréstől. Földünk október végén 7 milliárdra gyarapodó népessége, a szédítő ütemű urbanizáció és fejlődés minden korábbinál gyorsabban fokozza a vízigényt. A múlt században a vízfogyasztás több mint kétszer olyan gyors ütemben emelkedett, mint a népesség lélekszáma - mutatott rá Kirsty Jenkinson, a washingtoni World Resources Institute munkatársa.
2007 és 2025 között a fejlődő országokban várhatóan 50, míg a fejlett országokban 18 százalékkal fog növekedni a vízfogyasztás. A többletigény zöme a legszegényebb országokban várható, ahol egyre több ember költözik vidéki régiókból városokba. Fölmerül a kérdés, vajon lesz-e elegendő víz mindenki számára, ha majd 2050-ig 9 milliárdra nő a Föld lakossága? "A Földön rengeteg a víz, nem valószínű, hogy kifogyunk a készletekből" - állítja Rob Renner, a coloradói Water Resource Foundatin munkatársa. A probléma az - teszi hozzá -, hogy a vízkészlet 97,5 százaléka tengervíz, azaz sós.
A fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz kétharmada pedig szilárd halmazállapotú, azaz jég. Ezért aztán meglehetősen csekély a rendelkezésre álló édesvíz mennyisége.
Az édesvízkészlet 8 százalékát a háztartások használják fel, mintegy 70 százalék jut öntözésre, és 22 százalékot tesz ki az ipar vízfogyasztása. Több mint egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, kétmilliárd fő él csatornázás nélküli településeken.
A szennyezett víz következtében kialakuló betegségek évente 5 millió ember - zömmel kisgyerekek - halálát okozzák világszerte. Aszály és csapadékhiány következtében a Föld egyre több pontján jönnek létre úgynevezett vízkockázatok. Ezek néhány súlypontja a következő régiókban található: Murray-Darling medence (Ausztrália), a Colorado folyó medencéje (Egyesült Államok délnyugati része), Orange-Senqu medence (Dél-Afrika, Botswana, Namíbia, Lesotho), a Jangce és a Sárga-folyó medencéje (Kína).
Ugyanakkor katasztrofális árvizek súlyos gazdasági következményekkel jártak Ausztráliában, Pakisztánban és az Egyesült Államon középnyugati részén - mutat rá nagyberuházók és környezetvédő csoportok Ceres nevű szövetsége. amely a XXI. század egyik kiemelkedő fontosságú kérdésének tartja a vízkockázatot.
"Az édesvíz központi jelentőségű az emberiség élelmezése és energiaellátása szempontjából az egyre zsúfoltabbá és környezettudatosabbá váló világban" - fogalmazott Mindy Lubber, a Ceres elnöke.
A vízkockázatot máris a saját bőrén érzi a The Gap nevű ruhaipari cég. Nemrég 22 százalékkal csökkentette a várható nyereségre vonatkozó előrejelzését, miután tartós szárazság következtében jelentősen visszaesett a texasi gyapotföldeken várható termés. A Toreador Resources nevű földgáztermelő cég tőzsdei valorizációja mintegy 20 százalékkal zuhant, miután Franciaország betiltotta a palagáz kitermelését, elsősorban a talajvíz minőségének veszélyeztetése miatt. Olyan hatalmas cégek, mint a Kraft Foods Inc., a Sara Lee Corp. és a Nestlé tervezett áremeléseket jelentettek be, arra hivatkozva, hogy aszályok, áradások és más tényezők következtében emelkedett a termékeikhez felhasznált nyersanyagok ára. A vízkockázat nem csak a vállalatoknak okoz fejfájást. Nemzetközi segélyszervezetek szempontjából nézve azzal a veszéllyel jár, hogy katasztrofális helyzetbe hozza az aszály sújtotta vagy bizonytalan vízellátású térségek lakosságát.
Kelet-Afrikában a légkör melegedése és a csapadékmennyiség csökkenése következtében lerövidül a haszonnövények vegetációs időszaka.
Ezáltal pedig csökkenni fog az élelmezéshez nélkülözhetetlen kukorica és bab hozama, ami a legsúlyosabban a kisparasztokat és pásztorokat fogja érinteni - mutatott rá az Oxfam segélyszervezet jelentése.
Egy harminc országra kiterjedő tudományos elemzésből mindazonáltal némi remény is kicsendül.
A Challenge Program on Water and Food készítői szerint Afrika, Ázsia és Latin-Amerika nagy folyami medencéiben néhány évtized leforgása alatt meg lehetne duplázni az élelmiszer-termelés mennyiségét, ha a folyók felső folyásánál elterülő országok összefognának a folyásirányban lejjebb fekvő országokkal a rendelkezésre álló víz hatékonyabb felhasználása érdekében.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 23:30 Lázár János: fogunk még hozni gyárakat Gyulára
- 22:59 Az izraeli biztonsági erők megtaláltak a Gázai övezetben és hazaszállítottak három izraeli holttestet
- 21:30 Lengyelországban magas elismerést kapott Kovács Orsolya Zsuzsanna nagykövet
- 20:55 Ukrán főparancsnok: az oroszok a harkivi régióban hetven kilométerrel növelték a harci övezetet
- 19:08 Hetekig eltarthat a helyreállítás a Houstont sújtó vihar után, tovább kutatnak áldozatok után is
- 18:10 Donald Tusk: Lengyelország 2,5 milliárd dollárt fordít a keleti határvédelem megerősítésére
- 17:08 Vitézy Dávid: öt városligetnyi zöldterület hiányzik Budapesten a minőségi városi élethez
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06