Verébalakúak

Madarak megdöbbentő rokoni viszonyai

A genetikai vizsgálatok jelentőségét mi sem támaszthatja alá jobban, mint a madarak gyakorta megdöbbentő rokoni viszonyai: mióta például kiderült, hogy a madarak közelebbi rokonságban állnak a krokodilokkal, mint a teknősökkel, a hüllők osztálya mint rendszertani fogalom elvesztette létjogosultságát.

2011.08.25 20:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A madarak osztályán belül is egyre-másra fedeznek fel meglepő rokoni kapcsolatokat. Német kutatók most egyértelműen bizonyították, hogy a sólymok a többi ragadozó madárral ellentétben - ironikus módon - nem tartoznak a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe. A sasokkal és ölyvekkel való hasonlóságuk nyilvánvalóan az azonos életmódból fakadó párhuzamos (konvergens) evolúcióra vezethető vissza, ám közelebbi rokonságban állnak a papagájokkal és az énekesmadarakkal.

A vizsgálattal a madarak családfájának egyik legellentmondásosabb részét sikerült megfejteni - közölte Alexander Suh, a Münsteri Egyetem molekuláris biológusa a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint. - Immár biztosan meg lehet állapítani, hogy mely társaikkal állnak legközelebbi rokonságban a madárfajok több mint felét kitevő énekesmadarak (verébalakúak - Passeriformes).

Míg korábban a kutatók úgy vélekedtek, hogy a harkályok vagy a kakukkfélék töltik be ezt a szerepet, most már egyértelmű, hogy a papagájok helyezkednek el hozzájuk legközelebb a családfán.

Az új ismereteknek érdekes neurobiológiai következményeik is vannak. A papagájok és az énekesmadarak ugyanis egyaránt képesek éneket tanulni. Közeli rokonságuk arra enged következtetni, hogy közös ősük, amely rendelkezett e képességgel, feltehetően már 30 millió évvel korábban "dalra fakadt", mint ahogy eddig gondolták. A földtörténeti középkor (triász, jura, kréta) dinoszauruszai ezek szerint egy madárcsiviteléstől hangos világban éltek.

A felfedezést úgynevezett ugró gének vizsgálata tette lehetővé: ezek az évmilliókon át állandó "molekuláris kövületek" ugyanis a papagájok és az énekesmadarak génkészletében is ugyanott helyezkedtek el.

A kutatók a Nature Communications című szaklapban ismertették részletesen felfedezésüket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.