Rúgják a bőrt - nem biztos, hogy elég lesz

Hosszú volt az út az apartheidtől a foci vb-ig

Az 1990-es évek elejéig a teljes elkülönülés társadalma volt Dél-Afrika, a gazdaság is a fehér kisebbség uralmán alapult. Vajon mit hozott a 16 évvel ezelőtti rendszerváltás Afrika legdélibb országában, és mennyire élnek még az elmúlt rendszer nyomai azon túl, hogy a feketék és fehérek máig jórészt elkülönülve élnek?

2010.06.16 10:28MR1- Kossuth
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Dél-Afrika a kontinens legdinamikusabban fejlődő gazdasága. 1994-es rendszerváltásuk óta szinte töretlen a gazdaság bővülése, ám ha ehhez hozzávesszük azt, hogy milliók élnek nyomornegyedekben, viskókban, akkor nem kell komoly logika ahhoz, hogy kijelentsük: nem a harmonikus gazdasági gyarapodás példája Dél-Afrika.

A képet Suha György, a Geopolitikai Tanács Afrika-kutató Központjának vezetője árnyalja tovább.

A fekete kontinens vállalatainak top 100-as listáján az első tízből kilenc dél-afrikai, az első húszból pedig tizenhat. Az Afrikában megtermelt összes iparcikk 70 százaléka dél-afrikai eredetű – magyarázza Suha György.

Ha felszínesen nézzük, akkor a dél-afrikai gazdaság az elmúlt 15 év során kitermelőiparból feldolgozóiparrá alakult át. A kitermelőipar mellett létezik egy hagyományos, alapvetően mezőgazdasági jellegű gazdasági modell, ahonnan az ipari struktúrák munkaerőt kapnak elsősorban.

Ami érdekes tendencia, hogy kialakult egy fekete középosztály az elmúlt 15 évben Dél-Afrikában, ez a középosztály azonban az államhoz közeli gazdasági lehetőségekből gazdagodott meg, ha tetszik, közalkalmazottként, ha tetszik az állami források újra elosztásából – tette hozzá Suha György.

Ugyanakkor Dél-Afrikában létezik egy hatalmas képzetlen munkavállalói réteg, amely a rendszerváltás óta fokozatosan veszít a jövedelméből. Tarrósy István Afrika-szakértő, a Pécsi Tudományegyetem oktatója azt mondja: az apartheid-rendszer felszámolásával a többségi fekete lakosság megkapta a jogot arra, hogy új alkotmány megteremtésével visszavegye az uralmat. Ez a folyamat azonban még nem ért véget.

Az átmenet hagyatéka a dél-afrikai társadalomban a mai napig tetten érthető, például a farmerek elleni folyamatos támadásokban. Az ellenérzések mindkét oldalon tette érhetőek – mondja Tarrósy István. Ma már tizenegy hivatalos nyelv van Dél-Afrikában, az angol csak negyedik a listán, a lakosság nyolc százaléka beszéli.

A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a változásokhoz generációkon átívelő közös szocializációra van szükség.

A korábbi rendszer tehát Dél-Afrikában sem múlt el nyomtalanul, és hogy valóban kialakuljon az a bizonyos szivárványnemzet, még sok mindennek meg kell történnie, jóval többnek, mint egy világbajnokság góljai.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.