Tudomány

Fizikusok fejtették meg a rózsaszirom ikonikus formájának titkát

A rózsa - a szerelem, szépség és szenvedély örök szimbóluma - most tudományos oldalról is új értelmet nyert. A jeruzsálemi Héber Egyetem négy fizikusának kutatása ugyanis feltárta, milyen geometriai és mechanikai erők alakítják a rózsák egyedi, csavart virágformáját.

2025.05.04 08:15ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Science folyóiratban publikált tanulmányban Yafei Zhang, Omri Cohen, Michael Moshe és Eran Sharon hármas megközelítéssel vizsgálta a rózsa növekedését: elméleti modellezéssel, számítógépes szimulációval és hajlítható műanyag korongok segítségével rekonstruálták a szirmok viselkedését. A cél az volt, hogy megértsék: mi okozza a szirmok ívelt, fodros, sokszor csúcsos élekben végződő formáját.

A kutatás egyik kulcsfogalma a Peterson-Mainardi-Codazzi inkompatibilitás: ez egy geometriai jelenség, amely akkor lép fel, amikor a szirmok anyagában rejlő felületi tulajdonságok nem teszik lehetővé a természetes, sima hajlást, amit a növekedés során „szeretnének” felvenni. Ez a frusztráció különös feszültségeket hoz létre, amik többirányú görbülethez és éles hajlatokhoz vezetnek – ez adja a rózsaszirom „fodros”, gazdag megjelenését.

A fizikusok elmagyarázták, hogy míg a szirom „egyszerűen” egy enyhén ívelt, tányérszerű formát szeretne felvenni, a fizikai korlátok miatt kénytelen éles peremekkel, csúcsokkal és többszörös csavarodással kompenzálni. Ahogy a rózsa tovább növekszik, és újabb szirmok törnek elő, a feszültség fokozódik – így válik egyre látványosabbá a forma.

A tanulmány szerint a rózsa e szempontból különleges a virágok között. Míg a legtöbb növény szirmait a Gauss-féle inkompatibilitás alakítja – ami hullámos mintázatokat és lágyabb, kevésbé határozott éleket eredményez –, a rózsában domináns a Mainardi–Codazzi–Peterson típusú frusztráció, amely szigorúbb, markánsabb geometriát hoz létre.

A kutatók szerint az eredmények túlmutatnak a botanikán. A rózsa különleges növekedési mechanizmusának megértése hozzájárulhat alakváltó (shape-morphing) anyagok fejlesztéséhez, amelyeket a jövőben például robotikában, adaptív építőelemeknél vagy orvosi eszközöknél alkalmazhatunk.

„A rózsa gyönyörű formája nem csupán a természet ajándéka, hanem egy finoman hangolt geometriai kompromisszum eredménye” – fogalmaztak a szerzők.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.