Műveinek központi témája a nép

Milij Balakirev orosz zeneszerző 100 éve halt meg

Száz éve, 1910. május 29-én halt meg Milij Alekszejevics Balakirev orosz zeneszerző, az orosz zene történetében meghatározó szerepet játszó Ötök zenei csoport vezetője.

2010.05.28 09:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

1837. január 2-án született Nyizsnyij Novgorodban egy köztisztviselő családjában. Egy felvilágosult, zeneszerető földbirtokos-mecénás támogatásának köszönhetően mélyedhetett el a zenében, technikai tudását jobbára autodidakta módon szerezte.

Két évig matematikát tanult Kazanyban, majd a szellemi élet középpontjának számító Szentpétervárra költözött, s úgy döntött, hogy életét a zenének szenteli. Glinka zenéje (különösen a Ruszlán és Ludmilla című opera) mellett Vlagyimir Sztaszov zenekritikus, író eszmei-esztétikai nézetei voltak rá döntő hatással.

Balakirev körül formálódott az Ötök zenei csoport, amelyet a "hatalmasok kis köre", illetve az "új orosz zenei iskola" néven is emlegettek. Érdekesség, hogy tagjai közül - Balakirev, Borogyin, Rimszkij-Korszakov, Kjui és Muszorgszkij - senki sem készült zenei pályára.

Céljuk az volt, hogy az orosz népzene, a népdal sajátosságait műveikbe emelve teremtsenek új, nemzeti zenei nyelvet, de felhasználták a keleti dallamvilág elemeit is. Balakirev 1862-ben egyik megszervezője volt a szentpétervári Ingyenes Zeneiskolának, ahol az akadémiai ízléssel szemben az orosz zenére helyezték a hangsúlyt, a tömeges zenei képzés és hangversenyek révén terjesztették az Ötök, Liszt, Schumann és Berlioz muzsikáját.

Balakirev a hatvanas évek második felében az Orosz Zenei Társaság vezető karmestere is lett, több alkalommal a Volga mentén és a Kaukázusban gyűjtött népzenét. Ekkor írta több nyitányát orosz témára, megszületett a Tűzmadár című opera terve és legismertebb kompozíciója, az Iszlamej zongorafantázia.

(Utóbbit a híres zongoravirtuóz Nyikolaj Rubinsteinnek ajánlotta, s vázlatnak szánta Lermontov Tamara című művéből 1867 és 1882 között írt szimfonikus költeményéhez. Mivel a mű a pianistákat szinte megoldhatatlan technikai problémák elé állítja, csak kevesen és ritkán vállalkoznak előadására.)

A hetvenes évek elején helyzete és befolyása megrendült: karmesteri posztjáról távoznia kellett, s az Ötök is egyre nehezebben viselték zsarnoki, kompromisszumokat nem ismerő természetét, amellyel még munkáikba is beavatkozott (Muszorgszkij például bírálatai nyomán többször is kénytelen volt átdolgozni Egy éj a kopár hegyen című szimfonikus költeményét).

Balakirev idegösszeroppanása után a vallásban talált menedéket, egy ideig anyagi problémái miatt vasúti hivatalnokként is dolgozott. A zenei életbe egy évtized után tért vissza, de korábbi zeneszerzői "lendületét" elvesztette. 1895-ben végleg visszavonult, 1910. május 29-én halt meg Szentpétervárott.

Műveinek központi témája a nép, az orosz élet és természet képei, de érződik a romantika és a keleties motívumok iránti vonzódása is. Elsősorban programzenét, szimfonikus költeményeket és nyitányokat írt, nem egy művén több évtizedet is dolgozott.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.