Igazi polihisztor

Benjamin Franklin 220 éve halt meg

Bár a közvélemény a villámhárító feltalálójaként ismeri, a 220 éve, 1790. április 17-én elhunyt Benjamin Franklin az utolsó polihisztorok egyike volt, aki nyomdászként, íróként, politikusként, diplomataként és tudósként egyaránt maradandót alkotott.

_{2010.04.15 13:37MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

1706. január 17-én született egy szegény bostoni gyertyaöntő tizenötödik gyermekeként. Iskolába két évig járt, tízévesen már apja műhelyében dolgozott. Tizenkét évesen beállt bátyja nyomdájába, három évvel később újságot írt és szerkesztett, 1729-ben pedig már sikeres nyomdásznak mondhatta magát. 1733-tól adta ki nagy példányszámban fogyó almanachjait, amelyek biztosították anyagi függetlenségét.

1748-ban vagyonos és tekintélyes emberként vonult vissza az üzleti élettől, hogy a tudománynak szentelje magát. Elkészítette a Golf-áramlat térképét, tervezett kályhát, hangszert és az első bifokális szemüveget, elsőként fogalmazta meg az értéktörvényt és kampányolt a papírpénz bevezetéséért (a százdolláros bankjegyen ma az ő arcképe látható).

Felkeltette figyelmét az egyfajta kondenzátorként működő "leydeni palackból" előcsapó szikra és a villámlás közti hasonlóság, ezért 1752-ben egy vihar alatt fémcsúccsal ellátott sárkányt bocsátott fel. A selyemzsinór végére kulcsot kötött, s a légköri elektromossággal telt zsinórt simogatva a közönség ámulatára szikrákat csalt elő. (Az életveszélyes vállalkozást ő épségben úszta meg, de a példáját követő két tudóst agyonsújtotta az áram.)

Franklin a következtetést levonva azt javasolta, hogy a házakat megvédené a villámcsapástól, ha tetejükre hegyes fémrudakat tennének, amelyeket vezeték köt össze a földdel. Ötletét sokan ellenezték: III. György brit király "istentelenségnek" nevezte, Franciaországban per is indult miatta, a vádlott védője egy bizonyos Maximilien Robespierre volt...

Franklin a közéletben is tevékenynek bizonyult: neki köszönheti Philadelphia első közkönyvtárát, tűzoltó egyesületét, kövezett utcáit, egyetemét, kórházát. 1757-től öt évig Pennsylvania ügyeit képviselte az angol kormánynál, később - az angol gyarmatok főpostamestereként - megpróbálta kieszközölni a bélyegtörvény eltörlését. Sok sikerrel nem járt: 1773-ban elvesztette hivatalát, 1775-ben pedig a letartóztatás elől menekülnie kellett Londonból.

1776-ban az "alapító atyák" egyikeként tagja lett a kongresszusnak és részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezésében. Franklin, aki "kiragadta az égből a villámot és a zsarnok kezéből a jogart", a következő években Franciaországban képviselte hazáját.

Rendkívüli népszerűségét kihasználva 1778-ban sikerült angolellenes kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötnie, 1783 szeptemberében ő írta alá az Egyesült Államok függetlenségét elismerő békét. Részt vett az amerikai alkotmány létrehozásában, bár egykamarás parlamentre tett javaslatát elutasították.

Philadelphiában halt meg 1790. április 17-én.

Sírkövére ezt az általa fogalmazott feliratot vésték: Itt nyugszik Benjamin Franklin teste, egy könyvnyomtatóé; olyan, mint egy régi könyv fedőlapja, amelyből kivették a belsejét, amelyről leszedték a föliratot és az aranyozást - férgek eledele. Azonban maga a mű nem vész el, hanem hite szerint egykor újra meg fog jelenni egy új, szebb kiadásban, újra átnézve és javítva a Szerző által.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter