Búskomor, fogarasi remete

320 éve halt meg Apafi Mihály erdélyi fejedelem

Háromszázhúsz éve, 1690. április 15-én halt meg Apafi Mihály, Erdély fejedelme.

2010.04.13 10:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

1632. november 11-én született Erdély egyik legrégibb családjában, apja országtanácsos és Küküllő megye főispánja volt. II. Rákóczi György fejedelem 1657-es balsikerű lengyelországi hadjárata során Apafi tatár fogságba esett, ahonnan csak négy év múlva, 1661-ben szabadult. A szászfenesi csatában 1660-ban elesett Rákóczit a fejedelmi trónon Barcsay Ákos és Kemény János követte.

A török kiverte Keményt az országból, helyébe 1661 szeptemberében a kastélyából odarendelt Apafit választatta fejedelemmé. Kemény János megpróbálta ugyan a trónt visszaszerezni, de 1662-ben a nagyszöllősi csata után holtan maradt a harcmezőn. Apafi csendes, jószívű, de befolyásolható és ingatag jellemű ember volt. Az ügyek intézését feleségére, Bornemissza Annára és Teleki Mihály kancellárra hagyta, aki hatalmát személyes érdekeire, sérelmei megbosszulására is felhasználta. A Porta hűbéreseként több Habsburg-ellenes török hadjáratban vett részt, de már szinte uralkodása első éveitől titkos kapcsolatban állt a bécsi udvarral. Menedéket nyújtott azonban az I. Lipót császár által üldözött magyar protestánsoknak is, és támogatta Thököly Imre felkelését, egészen addig, amíg Thököly fel nem bontotta eljegyzését a mindenható Teleki lányával, hogy Zrínyi Ilonát vehesse feleségül.

Apafi 1683-ban megjelent a Bécset ostromló nagyvezír táborában, de még a vállalkozás kudarca előtt távozott onnan. I. Lipót 1687-ben sereget küldött Erdélybe, ahol az megverte az erdélyi hadakat, Apafit pedig behódolásra késztette.

A búskomorságba esett fejedelem, aki 1688-ban feleségét is elvesztette, Fogaras várába zárkózott, ahol csak óráival és könyveivel foglalkozott, itt is halt meg 1690. április 15-én. A trónon - legalábbis névleg - fia, II. Apafi Mihály követte, akit Lipót végül nem erősített meg a fejedelemségben, hanem Bécsbe vitette, ahol hercegi címet és évdíjat kapott 1713-ban bekövetkezett haláláig.

Apafi javára írható, hogy fellendítette az ipart, az elpusztult Bethlen-kollégiumot Gyulafehérvárról Nagyenyedre helyezte át, befogadta a sárospataki kollégium elüldözött tanárait, számos tehetséges diáknak biztosított külföldi tanulási lehetőséget. Érdekesség, hogy alatta kezdett elterjedni Erdélyben a dohányzás. A fejedelmet 1691-ben az almakeréki szász templomban temették el, hamvait 1909-ben a Kolozsvárra vitték, s 1942-ben fejedelemhez méltó ünnepélyességgel temették el a Farkas utcai templomban.

Korát Jókai Mór dolgozta fel az Erdély aranykora című regényében, és ekkor játszódik Móra Ferenc népszerű ifjúsági regénye, a Rab ember fiai is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.