Barátok a bajban: dokumentum kiállítás

Kiállítás a magyarországi lengyel menekültekről

Lengyelek tízezreit fogadta be Magyarország a második világháború idején, erről szól az a dokumentumkiállítás, amely Barátok a bajban... Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1944 címmel nyílt meg pénteken a Budapesti Történeti Múzeumban.

2009.09.21 15:50MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A múzeum Barokk Csarnokában magyar, lengyel és angol nyelvű tablókon olvasható dokumentumokon és fotókon kísérheti végig a látogató a lengyel menekültek magyarországi befogadását.

Az egyik fal melletti tárlóban díszes vászonkötésű fotóalbum tetején olvasható, hogy "Szeretetteljes megemlékezésül Dr. Antall József úrnak, miniszteri tanácsosnak, a menekültügyi hivatal vezetőjének a losonci menekülttábor lakóitól". Idősebb Antall József volt az, aki segítette a lengyelek ügyét.

A csarnok egyik sarkában egy próbababán keki színű öltözék, rajta pelerin, Andrássy Klára grófnő vöröskeresztes főápolónői ruhája. A kiállítás plakátján látható a híres fotós, Escher Károly erőt sugárzó képe, egy férfi bíztató mosollyal cumiztatja karon ülő gyermekét. A fotó a Vagonlakó lengyel menekültek 1939 címet viseli.

Demszky Gábor főpolgármester többek között arról beszélt, hogy 70 évvel ezelőtt, amikor a náci Németország megtámadta Lengyelországot, és ezzel megkezdődött a második világháború, a magyar kormány - Hitlerrel szembeszállva - 3200 lengyel katonát és több tízezer menekültet engedett át a határon.

Bonyolult történelmi helyzet volt - hangsúlyozta, mert a trianoni döntést enyhítve Hitler a Felvidéket és Kárpátalját Magyarországhoz csatolta, így lett közös határ a lengyelekkel, s ez akkor segítség volt nekik.

Ahogy a főpolgármester mondta, idősebb Antall József menekültügyi hivatalvezetőként - Henrik Slavik mártírhalált halt lengyel kollégájával együtt - 18 ezer Magyarországra menekült lengyel zsidót is megmentett, s ezért megkapta posztumusz a Világ Igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől.

Demszky Gábor beszámolt arról, hogy 2010 tavaszán Katyn-emlékművet állítanak föl Budapesten a második világháborús mészárlás áldozatainak emlékére.

Joanna Stempinska nagykövet azt emelte ki, hogy a lengyel menekülteket Magyarországon önzetlenül segítették a hivatalok, a civil szervezetek és az egyházak is. A katonáknak meg lehetővé tették, hogy tovább menjenek és alakulatokba szerveződve a háború végéig harcoljanak a nácik ellen.

Tadeusz Olszanski újságíró, a Politika című lap publicistája, magyar műfordító, többek között Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének lengyel fordítója Balatonbogláron érettségizett mintegy 6 ezer társával együtt lengyel iskolában, de magyarul is megtanult.

Őket "boglárcsikoknak" hívják Lengyelországban. A megnyitón arról beszélt, hogy Lengyelországot szövetségesei cserben hagyták, a magyar segítségről viszont hosszú évtizedekig nem tudtak beszélni.

Erről a korszakról az első publikáció 1983-ban jelent meg Barátok a bajban címmel, és a kötetet ifjabb Antall József későbbi miniszterelnök lektorálta. A tárlat október 22-ig tart nyitva a Budapesti Történeti Múzeumban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.