A találgatásoknak vége

Valóban Jane Austen lesz a tízfontos bankjegyen

Egy hónappal ezelőtt még csupán találgatták, a napokban azonban eldőlt, hogy valóban Jane Austen 19 századi írónő arcmása díszíti majd a 10 fontos bankjegyet Nagy-Britanniában.

2013.07.28 01:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Jane Austen portréja (Fotó: MTI)

Az angol központi bank ezzel a döntéssel igyekezett eloszlatni azokat a bírálatokat, hogy a nők alulreprezentáltak az ország bankóin. Jane Austen, olyan klasszikusok írója, mint a Büszkeség és balítélet, 2016-ban váltja fel Charles Darwint a 10 fontoson. 

A Bank of England (BoE) áprilisban került össztűz alá, miután bejelentette, hogy az 5 fontos bankjegyen a börtönreformer Elizabeth Fry helyét Winston Churchill veszi át. Mindez azt jelentette volna, hogy a fizetőeszközöket díszítő jeles alakok között csak egy nő marad, mégpedig II. Erzsébet királynő. 

Mark Carney a BoE új kormányzója - egyébiránt az első külföldi az intézmény 319 éves történetében - a napokban azt mondta, lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ne alakuljon ki még egyszer hasonló feszültség. A bankjegyeknek tükrözniük kell Nagy-Britannia történelmi alakjainak sokszínűségét - hangoztatta. 

A kanadai jegybank egykori kormányzója - amúgy négy lány apja - elszánt az ügyben, hogy felülvizsgálják a gyakorlatot, amelynek eredményeképp eldől, hogy kik szerepeljenek a bankjegyeken. Nem lesz könnyű dolga, az illetékes bizottságban ugyanis 2010 óta csak férfiak foglalnak helyet. Más országokhoz hasonlóan Nagy-Britannia is időről időre lecseréli a bankóin szereplő neves embereket. 

A királynő arcmása 1960 óta látható a fizetőeszközön, amelyek hátoldalán 1970-ben jelentek meg először jelentős történelmi alakok. Az első William Shakespeare volt, a többség pedig férfi. Florence Nightingale nővér arcképe az 1970-es közepén rákerült a 10 fontosra, de a bankjegyek az 1990-es évek elején kikerültek a forgalomból. Jane Austen a mai napig a legnépszerűbb brit írók egyike. 

1775-ben született és 1817-ben halt meg. Szembefordult kora uralkodó irányzatával, a sokszor csöpögőssé silányult romantikával, helyette kritikai realizmus és irónia hatja át műveit. A Büszkeség és balítélet kétszáz éve jelent meg, az évfordulót az egész szigetországban megünnepelték.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.