"Rejtett magyarosítási kísérlet"?

Szlovákia: a kisebbségi nyelvtörvény a törvényhozók nyelvén

Továbbra sem világos, mi lesz a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának a sorsa, amely kedden kerül második olvasatban a pozsonyi parlament elé.

2011.05.24 11:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott módosítás egyebek között azt szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.
   
Az indulatos vitákat gerjesztő törvénymódosítási javaslat április elején megkapta a második körbe jutáshoz szükséges támogatást. A második olvasatban számos kifogást és módosító javaslatot nyújtottak be az előterjesztéshez, így jelenleg nehéz megmondani, hogy végül megszavazzák-e a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, illetve hogyan fog kinézni a jogszabály végső formája. Ha elfogadásra kerül, akkor biztos, hogy a törvényjavaslat végső formája alig fog hasonlítani az eredeti elképzelésre, és sokkal kevesebbet ad a kisebbségeknek, mint amennyit a Híd akart volna.
   
Solymos László, a Híd frakcióvezetője hétfőn este elismerte, hogy pártja kissé másképp képzelte el a törvényt. A képviselő nem zárta ki, hogy pártja esetleg visszavonja a parlamenti ülésszak programjáról a jogszabályt. Leszögezte azonban: a tárgyalások a törvényről már nagyon hosszú ideje folynak, így a javaslatot visszavonni a Híd nem szeretné.
   
Az ellenzék ugyanis rendkívül élesen bírálja a módosítást, határozottan ellenzi a mostani nyelvhasználati küszöb csökkentését. Ugyanakkor különféle kifogásokat emelt a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) keretében működő Igor Matovic képviselő vezette Egyszerű Emberek frakció is. Mindkét csoport ellenzi a nyelvhasználati küszöb csökkentését 15 százalékra, a KDH 18 százalékot javasol, s több más feltételt is megfogalmazott.
   

"A százalékok a településeken a kisebbségi nyelvek számára a nyelvhasználati törvény legkevésbé fontos részét képezik. Teljes mértékben azonban meg fog felelni a szlovák politika logikájának, ha rajtuk bukik meg a törvény. Az idegengyűlölő politikusok ugyanis éppen az ilyen számokon tudják érthetően megmutatni választóiknak, milyen határozottan harcolnak a telhetetlen magyarok ellen" - írja a Sme című liberális politikai napilap keddi első oldalas jegyzetében.
   
Peter Morvay, a szerző rámutat: a harc jogos lenne, ha valóban fennállna az a veszély, hogy Szlovákiában bárhol nem lehet majd szót érteni a hivatalokkal szlovákul. "Nálunk (Szlovákiában) azonban csak az a privilégium van veszélyben, hogy mindenkinek mindenütt mindenben igazodnia kell az egyetlen többségi nemzet tagjaihoz. Máskülönben azok - ahogy Matovic képviselő fogalmazott - idegennek éreznék magukat saját országukban" - húzza alá a szerző. "E logika szerint a következő lépés az lehetne, hogy Szlovákia minden vendéglőjében kötelezően juhtúrós galuskát kellene főzni" - zárja ironikusan jegyzetét Morvay.
   
A legolvasottabb szlovák napilap kommentárjában bírálja a kormánykoalíció pártjait, hogy nem képesek "értelmes álláspontra helyezkedni" a kisebbségi nyelvtörvény ügyében. "Ha a kisebbségi jogok kerülnek napirendre, akkor a politikai ésszerűség még korábban veszik el, mint minden más alkalomkor" - olvasható Marián Lesko írásában. Szerinte a KDH alapvetően azért nem akarja támogatni a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, nehogy választói megvádolják, hogy túlzottan előzékeny a kisebbségekkel szemben.
   
Az újság bírálja Matovicot is, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását "rejtett magyarosítási kísérletnek" minősítette. "Amennyiben Matovic kitartana azon álláspontja mellett, hogy a törvénymódosítás a nem magyar lakosság magyarosításának rejtett formája, mentálisan átmenne a másik oldalra. Átmenne Slotához, Ficóhoz, s ahhoz az állásponthoz, miszerint a kisebbségi jogok támogatása árt a nemzetnek" - véli Lesko.

Az ellenzék szerint a szlovák nyelv ellen irányul a kisebbségi nyelvtörvény módosítása

A szlovák ellenzék szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvényt módosító javaslat az államnyelv ellen irányul, alapvető célja, hogy a szlovákiai magyaroknak ne kelljen ismerniük és használniuk az államnyelvet.
   
"Az elszigetelt közösségeket jobban lehet manipulálni és erővel kézben tartani egy-két párt által" - jelentette ki Dusan Caplovic, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselője a jogszabály-módosítás kedden felújított parlamenti vitájában Pozsonyban. Caplovic, aki Robert Fico kormányában kisebbségügyi és emberi jogi miniszterelnök-helyettes volt, leszögezte: a törvénymódosítást "tisztán magyar ügynek" tekinti, amely "a szlovákok és a Szlovák Köztársaságban élő más nemzetiségek ellen irányul".
   
"Mindez teljes összhangban van a magyar revizionizmus és irredentizmus céljaival" - tette hozzá a magyarellenes megnyilvánulásairól már korábban is elhíresült politikus. Azt állította, hogy a jogszabály módosítása veszélyezteti a szlovák nyelv állami és integrációs szerepét, mert a kisebbségi nyelvek néhány régióban szinte azonos jogi szintre kerülnének a szlovákkal. Az a véleménye, hogy kisebbségi gettók alakulhatnak ki, ahol nem lesz helye a szlovákoknak. "Szlovákok, akik nem ismeritek a kisebbségek nyelvét, elköltözhettek" - Caplovic szerint állítólag ezt üzeni a módosítás a szlovákoknak.
   
"Ön hihetetlen módon ijesztget, hogy megmelegítse saját politika levesét, s megnyerje magának a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) választóit. Más okot nem látok, mert az érvek, amiket felhozott, abszurdak" - reagált Caplovic beszédére Gál Gábor, a kormánykoalíciós Híd képviselője.
   
"Nincs abban semmi rossz, ha az állam előzékeny és nagyvonalú akar lenni kisebbségei iránt. Azt akarjuk, hogy a kisebbségek otthon érezzék magukat, ez természetes és helyes, hogy mindenki otthon és jól érezze magát. Ön ezt azonban nem érti" - vélekedett Ondrej Dostál, a Híd egy másik képviselője. 
   

Rudolf Chmel (Híd), a kormány emberi jogi és kisebbségügyi alelnöke felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy a jogszabály módosítása a kisebbségek óhajának tesz eleget, "akik nem bevándoroltak, hanem a Szlovák Köztársaság állampolgárai".
   
Az indulatos és éles parlamenti vita folytatódik, s egyelőre nem tudni, mikor kerül sor a végső szavazásra. A jogszabálynak ugyanis a koalíción belül sincs meg a teljes támogatottsága, így továbbra sem világos, mi lesz a sorsa.
   
A Híd magyar-szlovák párt által kidolgozott módosítás egyebek között azt szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.