Átalakulóban a régió

Líbia békés demokrácia lesz - vagy polgárháború elé néz

Líbia vagy békés demokráciává válik, vagy elhúzódó polgárháború elé néz - jelentette ki kedden a washingtoni képviselőház külügyi bizottsága előtt Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, aki felszólította a törvényhozókat, hogy ne csökkentsék a diplomáciai tárca válságkezelő alapját.

_{2011.03.01 19:06MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Clinton hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány minden lehetőséget nyitva tart mindaddig, amíg a líbiai vezetés a saját népe ellen fordítja a fegyvereit. "Reális lehetőségnek" nevezte, hogy az amerikai légierő átvegye a líbiai légtér ellenőrzését, de úgy vélekedett, hogy ennek lennének hátulütői is.

James Mattis tábornok, a közép-keleti amerikai erők parancsnoka kedden egy másik kongresszusi bizottság előtt kijelentette, hogy a repüléstilalmi övezet létesítéséhez meg kellene semmisíteni a líbiai légvédelmet. Mattis szerint ez elrettentené a líbiai vezetést a tiltakozók bombázásától. Hillary Clinton a meghallgatáson kijelentette, hogy Amerikának világpolitikai vezető szerep vállalásához az eltökéltség mellett forrásokra is szüksége van. "Az egész (közel-keleti) régió átalakulóban van, és fontos, hogy erre Amerika erős és stratégiai választ adjon" - jelentette ki a külügyminiszter.

"Az elkövetkező években Líbia békés demokráciává válhat, vagy elhúzódó polgárháború elé néz, vagy káoszba süllyed. Nagy a tét" - mondta az amerikai diplomácia irányítója.

A líbiai válság, mint arra Hillary Clinton rámutatott, példa arra, hogy az Egyesült Államoknak miként kell felhasználnia diplomáciai és katonai lehetőségeit, valamint a segélyeket "érdekeink védelme és értékeink előmozdítása" érdekében.

Clinton egy nappal azután próbálta lebeszélni az amerikai honatyákat a külügyi kiadások csökkentéséről, hogy az Egyesült Államok 30 milliárd dollár összértékű számlabefagyasztással és hadihajóinak az észak-afrikai ország közelébe való vezénylésével fokozta a Líbiára gyakorolt nyomást. A miniszter tájékoztatta a bizottságot, hogy a Nemzetközi Fejlődés Ügynöksége hamarosan két humanitárius segéllyel foglalkozó csapatot küld a társégbe, hogy elősegítse a Tunéziába és Egyiptomba menekült líbiaiak élelmiszerrel és gyógyszerrel való ellátását.

Az amerikai külügyminiszter a jövő évi büdzséből a külügyminisztérium és a USAID fenntartására szánt 47 milliárd dolláros tétellel kapcsolatban válaszolt a külügyi bizottság tagjainak kérdéseire.

Hillary Clinton "szűkös idők szűkös költségvetésének" nevezte a diplomáciának szánt összeget, amely 1 százalékkal több, mint 2010-ben volt.

A külügyminiszter rámutatott, hogy a nemzetközi kötelezettségektől való elfordulás végeredményben hosszú távú kiadásokkal jár, úgy, ahogy ez Afganisztán esetében is történt, amikor az Egyesült Államok a hidegháború befejeződése és a szovjet csapatok kivonulása után hátat fordított a közép-ázsiai országnak.

"Rövid távon sikerült pénzt megtakarítanunk. Ám ezeknek a megtakarításoknak kimondhatatlan ára volt - amit most, 10 év elteltével is fizetünk, pénzben és emberéletekben" - jelentette Clinton külügyminiszter.

Barack Obama elnök 2012-ben 110 milliárd dollárt szándékozik Afganisztánra fordítani, amiből 107 milliárd dollár szolgál majd közvetlenül katonai célokat. A külügyminisztérium 2,2 milliárdot tervez elkölteni az ország stabilizálását szolgáló civil programokra.

Clinton ugyanilyen fontosnak nevezte a Pakisztánnak folyósítandó polgári segélyeket. A képviselőházban a novemberi, félidős választások nyomán többségbe került republikánusok bejelentették, hogy az óriási államháztartási hiány miatt a katonai kiadások kivételével az összes külföldre irányuló kiadást felülvizsgálják.

Clinton a nemzetbiztonság szempontjából "pusztítónak" nevezte a külügyminisztérium és a USAID 16 százalékos költségcsökkentését, amelyet a képviselőház a 2011-es költségvetési év hátralevő részére előirányzott.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter