Elektor-kalandor?

Amerikai választások - Voksok és elektorok az elnökválasztáson

Az amerikaiak jövő héten kedden az elnökválasztáson leadják szavazatukat az általuk támogatott elnök-alelnökjelölt párosra, de az Egyesült Államok első és második számú vezetőjét közvetlenül nem ők, hanem az elektorok választják meg.

2008.10.31 09:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ahogy minden negyedik évben, idén is a november első vasárnapja utáni kedden szavaznak az amerikai választópolgárok, 1792 óta 56. alkalommal. Az elnökség megszerzéséhez nem az országosan leadott szavazatok többségére, hanem egy közbülső testület, az elektori kollégium tagjainak többségi támogatására van szükség.

A választási győzelem feltételét ezért nem szavazatokban, hanem elektori voksokban mérik: az a jelölt jut a Fehér Házba, aki legalább 270 elektori szavazatot kap, ez az 538 fős kollégium egyszerű többsége.

Az elektori kollégium tagjait az államok jelölik ki, hogy polgáraik nevében, azok szavazatai alapján voksoljanak az elnök és alelnök személyére. Az elektorok kiválasztásának folyamata államonként eltérő, a pártok általában az állami konvenciókon jelölik ki őket. Az állampolgárok a választás napján tulajdonképpen az elektorokat választják ki, akik majd ténylegesen voksolnak a jelöltekre.

Az elektori rendszerben minden államnak annyi elektori voksa van, ahány taggal bír a szövetségi kongresszusban. A képviselőház 435, a szenátus 100 tagú, és 3 elektori voksa van még a kongresszusi képviselettel nem rendelkező fővárosnak, Washington D.C.-nek, ez összesen 538 elektor.

A legnépesebb államnak, Kaliforniának 55 elektora van, a legkisebb államok, mint például Alaszka, Delaware vagy Montana, a fővároshoz hasonlóan 3-3 elektort adnak. Az Egyesült Államok 48 szövetségi államában "a győztes mindent visz" elve alapján osztják ki az elektorokat, vagyis az a jelölt szerzi meg az adott állam összes elektori voksát, aki a leadott szavazatok többségét kapja.

Két állam, Maine és Nebraska arányosan, a kongresszusi körzetekben szerzett győzelmeknek megfelelően osztja szét elektorait a jelöltek között. Az elektorok december közepén ülnek össze az államok fővárosaiban, ahol leadják szavazatukat, amelyeket azután Washingtonba küldenek. Az államok elektori szavazatait a kongresszus két házának együttes ülésén január 6-án számolják össze.

Az elektorokat az államok felében törvény kötelezi, hogy tartsák tiszteletben a nép szavát, a többi állam elektorai számára azonban sem állami, sem szövetségi szinten nem írják elő, hogy annak a pártnak a jelöltjeire voksolnak, amely mellett eredetileg elkötelezték magukat. Így elvben előfordulhat, hogy egy "hűtlen elektor" valamely más elnök-, illetve alelnökjelöltre szavaz; erre azonban kevés példa akadt a választások történetében.

Mivel egy jelölt egyes államokban jelentős számú szavazatot kaphat, másokban pedig csekély különbséggel veszíthet, előfordulhat, hogy nem a legtöbb szavazatot megszerző jelölt nyeri el az elektori voksok többségét. Az elektori kollégium eddig négy ízben választott olyan jelöltet elnökké, aki vetélytársánál kevesebb szavazatot kapott: 1824-ben, 1876-ban, 1888-ban és 2000-ben. (A legutóbbi esetben George W. Bush nyert a demokrata Al Gore-ral szemben.)

Abban a

Abban a ritka esetben, ha egyik elnökjelölt sem szerzi meg az elektori voksok többségét, vagyis mindkettőre 269 elektor szavaz, akkor az alkotmány 12. kiegészítése értelmében a kongresszus képviselőháza választ elnököt januárban a három legtöbb szavazatot szerző jelölt közül. Ebben az esetben minden államnak egy szavazata van.

Ha az alelnökjelöltek között alakul ki ugyanilyen patthelyzet, akkor a szenátus dönt a két legjobb jelölt közül. A képviselőház eddig két esetben döntötte el a választás kimenetelét, 1800-ban és 1824-ben, a szenátus csak egyszer, 1836-ban döntött az alelnökről. Ha McCain győz Virginiában, New Hampshire-ben, Floridában és Ohióban, de veszít Pennsylvaniában, Coloradóban, Új-Mexikóban és Iowában, akkor előállhat olyan helyzet, hogy mindkét jelöltnek 269 elektori szavazata lesz.

Ha McCain veszít Virginiában és New Hampshire-ben, de nyer Michiganben, szintén döntetlen lehet az eredmény.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.