Dúl a vita a szigetcsoportok felett

Vihar a dél-kínai tengeren - Vietnám veszélyeztetve látja szuverenitását

Vietnám vitathatatlan szuverenitását hangoztatta két nagy vitatott hovatartozású szigetcsoport felett, miután a pekingi sajtóban híre kelt, hogy a kínai közlekedési miniszter és egy sportvezető az idén felkereste a dél-kínai tengeren fekvő Hszisa (Xisha) szigeteket, közkeletű nevükön a Paracel-szigeteket.

2012.02.24 10:43MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az utóbbi időben a kínai média arról is beszámolt, hogy a kínai Nanhai intézet környezetvédelmi és oceanográfiai kutatást, illetve elemzést végzett a Hszisa-szigeteken tapasztalható változásokról. Ezenkívül az egyik szigeten halászati és rakparti építkezések terve is nyilvánosságra került.
   
Luong Thanh Nghi hanoi külügyi szóvivő legutóbbi sajtóértekezletén kérdésre válaszolva erélyesen leszögezte: bármilyen tevékenység az érintett két szigetcsoport térségében Vietnám engedélye nélkül az ország szuverenitásának súlyos megsértését jelenti és a Keleti-tengeri (Dél-kínai-tenger) terület helyzetét bonyolultabbá, illetve feszültebbé teszi.
   
A szóvivő arra is kitért, hogy az effajta lépések ellentétesek a két ország által megkötött, tengeri ügyek rendezését szolgáló megállapodás alapelveivel, valamint az ugyancsak e viták rendezésének irányelveiről 2002 novemberében elfogadott közös politikai nyilatkozattal (DOC).
   
A szóvivő hangoztatta: Vietnám kéri, hogy Kína azonnal állítsa le ezeket a cselekményeket, halassza el a projekteket, amelyek sértik Vietnám szuverenitását, s eközben az érintett felek együttműködve tartsák fenn a békét és stabilitást és szigorúan tartsák magukat a DOC-hoz.
   
Peking Vietnámhoz hasonlóan határozottan ragaszkodik a Paracel- és a Spratly-szigetek feletti szuverenitáshoz. A két ország között legutóbb tavaly lángolt fel a szigetvita, miután kisebb tengeri összetűzések is történtek közöttük, amelyekért a felek kölcsönösen egymást vádolták.
   
A tüntetésekkel és diplomáciai kirohanásokkal tarkított heves vádaskodások hetek múltán alábbhagytak, októberben hatpontos megállapodásban rögzítették a rendezés alapelveit, s úgy tűnt: Peking sokszor megismételt javaslatára egymás provokálását elkerülve a téma átmenetileg kikerült a két ország egyszerre kül- és belpolitikai fókuszából.
   
A Dél-kínai-tenger már említett két nagyobb szigetcsoportja felett Vietnám és Kína teljes szuverenitást követel magának, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei pedig a Spratly egyes szigeteit, homokdűnéit, korall- és sziklazátonyait tartja területe részének.

A vitatott hovatartozású szigetek közül a legtöbbet - hat szigetet, 16 sziklazátonyt és 6 homokpadot - Vietnám tart ellenőrzése alatt, majd a Fülöp-szigetek következik 7 szigettel és 3 sziklazátonnyal. Őket követi 9 sziklazátonnyal Kína. Malajzia egy mesterséges szigetet, öt sziklazátonyt és egy homokpadot birtokol. A Spratly legnagyobb szigetét Tajvan foglalta el 1956-ban. Brunei csak igényét jelentette be, nem foglalt el területet.
   
A szigetek alatt és környékén jelentős földgáz- és kőolajkészleteket sejtenek, a környező vizek gazdagok halban, és a térség maga stratégiailag, logisztikailag igen fontos; a szigetek előretolt bázisok kiváló terepei. A nemzetközi vízi közlekedési útvonalak fele erre vezet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.