Nemzetiségi kérdések Európában

EP-ülés: magyarok a porondon

Két erdélyi magyar európai parlamenti (EP-) képviselő a tervezett romániai közigazgatási reformot, egy szlovák EP-képviselő az új magyar alkotmányt bírálta szerda éjjel az EP brüsszeli plenáris ülésén.

2011.06.23 07:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A néppárti Tőkés László - az EP egyik alelnöke - szerint az elmúlt hetekben a román politika részéről durva támadássorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult az erdélyi Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira és általában a romániai magyar közösségre.
   
"Ezenközben Romániában az ország területi-adminisztratív átrendezésének egy olyan tervét akarják áterőszakolni, amely nyolc megarégió létrehozása által Székelyföld és Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná" - mondta Tőkés a napirendben biztosított, úgynevezett egyperces felszólalások lehetőségével élve.
   
Leszögezte, hogy Románia erdélyi magyar képviselői - a helyi önkormányzatok európai chartájának, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának kifejezett előírásai alapján - határozottan visszautasítják "országuk regionális újrarendezésének ezt a demokráciaellenes és diszkriminatív módját".
   
Az ugyancsak néppárti Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy a változtatások megvalósítása esetén a romániai magyarság többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben, "elvesztené önkormányzatiságának alapfeltételeit". Ezzel kapcsolatban a szubszidiaritás elvére hívta fel a figyelmet.

Ez az uniós elv azt mondja ki, hogy az ügyeket a lehető legalacsonyabb döntéshozatali szinten kell megoldani, ott, ahol azok felmerülnek. Szerinte az EU-nak oda kell figyelnie arra, hogy a szubszidiaritás elvét ne csak rajta kérjék számon a tagállamok, hanem annak érvényesülését maguk a tagállamok is biztosítsák.
   
A szlovák szocialista Monika Smolková az egyperces felszólalások sorában a Velencei Bizottságnak az új magyar alaptörvényről közzétett véleményére hívta fel a figyelmet. Különösen az alkotmány azon pontját tette szóvá, amely a határon túl élő magyarokért való felelősségről, az egységes magyar nemzetről, a kollektív jogokról, az etnikai alapú önkormányzati igényről szól.

Az Európa Tanács jogi szakértői testülete a véleményben hangsúlyozta az emberi jogok, így a kisebbséghez tartozók jogainak egyéni, nem kollektív jellegét - mondta.
   
Smolková azt is kiemelte: a Velencei Bizottság kétségbe vonta annak a demokratikus voltát, ha alkotmányban szabályoznak kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi, gazdasági és pénzügyi politikai kérdéseket.
   

"Az Európai Unió intézményeinek gyors reagálását várom a magyar alkotmányról szóló velencei bizottsági állásfoglalásra" - mondta a szlovák EP-képviselő.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.