Az optimista mindenben látja a lehetőséget

Miért éri meg optimistának lenni?

"Az embereket nem maguk a dolgok zavarják, hanem a szemléletük, ahogy a dolgokat nézik." (Epiktetosz)

2010.05.03 08:11Domokos Andrea, ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az emberek tulajdonképpen két csoportba oszthatók. A pozitív illetve optimista, valamint a negatív, vagy pesszimista gondolkodásúak csoportjába. Az, hogy melyikbe tartozunk alapvetően beállítottságtól függ, de ez nem jelenti, hogy ha alapvetően a pesszimistába tartozunk, az már így is marad az idők végezetéig.

Ha jól belegondolunk, nem is olyan bonyolult az egész, hiszen végtére is pont ugyanannyi erőfeszítésünkbe telik jó dolgokra gondolni, mint rosszra. Persze érhető, hogy ha nehéz helyzetbe kerül az ember, akkor könnyen elveszti a derűlátását, de az optimisták titka pontosan az, hogy a legrosszabb időkben is képesek a kiútra, a megoldásra koncentrálni. Azonban nem árt leszögezni, hogy az optimizmus egyáltalán nem jelenti azt, hogy az illető naiv lenne. Különbséget kell tenni, hiszen a naivság – az, hogy mindent lila ködben látunk – nem épp előnyös tulajdonság.

A pesszimista ember a lehető legrosszabb lehetőséget tartja a fejében, folyamatosan azon gondolkodik, így gyakran előfordul, hogy elszalasztja a lehetőségeket, mert elsiklik mellettük. Ők általában beletörődődnek a problémákba, nem is törekednek igazán arra, hogy javítsanak a helyzeten, ezzel szemben az optimista hozzáállás egy sokkal aktívabb magatartás.

Az optimizmus energiát ad, míg a pesszimizmus energiát vesz el. Az optimista ember nem ragad le a bajok ismételgetésénél, nem arra fecsérli az idejét és energiáját, hogy sajnálja magát. Ha nem szállunk be a kollektív panaszkodásba és nem vesszük el saját erőnket azzal, hogy tapicskolunk a negatív dolgokban, sokkal több energiánk marad kimászni a slamasztikában. Ahhoz, hogy meglássuk az alagút végén a fényt, először el kell hinnünk, hogy ott van.

És el is jutottunk tulajdonképpen a megoldáshoz. Ez nem más, mint a gondolat gyógyító ereje…amit újabban sokan a vonzás törvényének is neveznek, és igen sok helyen olvashatunk, hallhatunk róla. A dolog lényege tulajdonképpen az, hogy magunkhoz vonzzuk azokat a körülményeket illetve embereket akik összhangban vannak uralkodó gondolatainkhoz.

Egyedül rajtunk múlik, hogy milyen gondolatokkal töltjük fel magunkat, hogy inkább aggodalmaskodunk, és szinte magunk előtt látjuk a bajt úgy, mintha már be is következett volna, vagy pedig igyekszünk mindenben a jót látni, és becsülni azt, amit már elértünk.

Azok az emberek, akik nem mindig a negatívumot keresik mindenben sokkal boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet élnek, hiszen az aki folyamatosan bízik a sikerben sokkal nagyobb eséllyel indul bármiben, mint az, aki  bele sem kezd, mert előre eldönti, hogy úgysem sikerülhet.

Ne feledjük, hogy az éremnek mindig két oldala van, s mivel szabad akarattal rendelkezünk, lehetőségünk van eldönteni, hogy az érem melyik oldalát választjuk. „Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.”

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.