Egészségesre is röhöghetnénk magunk

A fájdalmat is csillapítja a nevetés

Azok a társadalmak, amelyek tagjai elfelejtenek nevetni, elveszítik vitalitásukat és életerejüket - május első vasárnapján ünnepeljük a nevetés világnapját.

2010.05.02 11:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Monica Culen, a Piros Orr Bohócdoktorok nemzetközi alapítványának alapítója és vezetője szerint minél magasabbak az elvárások és minél magasabb a civilizáció foka a társadalomban, annál komolyabbak és feszültebbek az emberek. Culen kifejtette: "egyre jobban megkeseredünk a siker és a győzelem utáni törekvés, a hatalom és tekintély eléréséért vívott harc, valamint a krízisektől és veszteségektől való félelem miatt. Munkahelyeink harctérré váltak, ahol a mosolygás már csak az áldozatát fixírozó oroszlán vicsorgásának elcsökevényesedett változata".

Már Sigmund Freud is felismerte, hogy a nevetés az életrevalóság elengedhetetlen feltétele - aki nem nevet többé, az az élettől a halál felé fordul. Ezt tapasztalják a kórházakban és szanatóriumokban végzett munkájuk során a bohócdoktorok is. A nevetés ugyanis nemcsak boldoggá tesz, hanem a fájdalmat is csillapítja.

Erre a meggyőződésre alapozza működését a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, amelynek "orvosai" a vizitek alkalmával több ezer beteg gyermeket látogatnak meg a kórházak gyermekgyógyászati osztályain a világ több országában. Az első kórházi "bohócterápiás részleget" 1986-ban New Yorkban hozta létre Michael Christensen amerikai bohóc, amikor beteg testvérét látogatta meg egy gyógyintézetben. Azóta Európa több országában - többek között Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban, Szlovákiában, Új-Zélandon - alkalmazzák a gyógyító nevettetést. Magyarországon 1996-ban alakította meg az osztrák Rote Nasen Clowndoctors Szervezet a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványt.

A bohócok, akik hivatásukat tekintve professzionális színészek és előadóművészek, hetente látogatnak el a kórházban ápolt beteg gyermekekhez, hogy egy kis vidámságot vigyenek nekik. Az utóbbi években a doktorok néhány idősek otthonába is ellátogatnak, hogy az ott élő betegek életét is megszínesítsék.

A nevetés természetével, folyamatával és hatásaival foglalkozó tudomány a gelotológia. Megállapították, hogy két percnyi kacagás ugyanolyan jó hatással bír az emberi szervezetre, mint húsz perc futás. A nevetés akár nyolcvan izmunkat is mozgásba hozhatja, és ugyanazokat az agyi területeket aktivizálja, amelyeket a kokain és a pénz birtoklása.

Ennek ellenére a felnőttek átlagosan csupán tizenötször, míg a gyerekek akár négyszáz alkalommal is felkacagnak naponta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.