És megint dühbe jövünk...

A harag forrásai: iskolázatlanság, anyaság és fiatalság

Egy nemrég közzétett kutatás eredményei feltárták, hogy a fiatalok, a gyermekesek vagy a kevésbé iskolázottak hajlamosabbak leginkább dühbe gurulni.

2009.12.15 18:48medipress.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Torontói Egyetem szociológiai karának professzora, Scott Schiemann vezetésével végzett kutatás több mint 1000, 18 évnél idősebb amerikai adatait vizsgálta át olyan szempontok szerint, amelyek a haraghoz társítva elemezték az egyének társadalmi helyzetét és társadalmi mintázatát. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a fiatalabb felnőtt emberek gyakrabban éreznek haragot, mint az idősebbek. Ennek a legfőbb oka, hogy a fiatalabbak esetében a határidők nyomása, a pénzügyi nehézségek és a munkahelyi interperszonális konfliktusok gyakoribbak, mint idősebb korban (ez a három stresszfaktor felelős a harag, a düh szintjének megemelkedéséért).

A düh legerősebb előrejelző tényezője az idővel való küzdelem, különösen a harag azon, alacsony szintű formái alakulnak ki emiatt legkönnyebben, mint az idegesség. A gyermeknevelés is a haraghoz társítható tényező, de érdekes módon a haragos viselkedés, a dühösség (leginkább kiabálás formájában feltörve) sokkal jellemzőbb a nőkre, mint a férfiakra, azaz az édesanyák, úgy tűnik, érintettebbek ezen a téren.ű

Az iskolapadban eltöltött idő is meghatározó azt tekintve, mennyire hajlamos valaki dühbe gurulni. Akik rövidebb ideig tanultak, kevesebb évet töltöttek el oktatási intézmények tanulóiként, azok inkább hajlamosak haragra gerjedni. A tanultabbak ellenben kevésbé, és inkább próbálnak az egyébként stresszt kiváltó helyzet megváltoztatására, uralására megoldásokat találni. Az anyagi nehézségekkel gyakrabban küzdők is többször gerjednek haragra, mint a stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkezők – ez a kapocs a kutatás szerint erősebb a nők és a fiatal felnőttek esetében.

A kutatók szerint az ilyen vizsgálatokkal arról lehet pontosabb képet alkotni, milyen módon befolyásolja a társadalmi helyzet és annak megváltozása az érzelmi egyenlőtlenségek kialakulását – és ezzel együtt azt is meg lehet majd határozni, milyen módon hatnak ezek az egyenlőtlenségek a mindennapjainkban.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.