Egészség-egyenlőtlenségek Magyarországon

Budapesten a legnagyobb a halandósági kockázat

Heves megyében jóval több egészséges ember él, mint Zalában- derül ki az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. most nyilvánosságra hozott tanulmányából. Az elemzés szerint ugyanakkor sok tekintetben Budapesten a legnagyobb a halandósági kockázat.

2008.11.13 12:12ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Egészségbiztosítási Felügyelet felkérésére készített kutatás jelentős egészség-egyenlőtlenségeket állapított meg a különböző földrajzi térségekben élők illetve társadalmi csoportok között. Az eltérések egy részét biológiai tényezők, más részét társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek okozzák. A tanulmány készítői a KSH és az Országos Lakossági Egészségfelmérés adataira támaszkodva végezték el a kutatást, amelyből kiderült, hogy a kistérségek közül Zalaszentgrót térségében kétszer nagyobb a halandósági kockázat, mint a Veszprémi kistérségben, ahol az országban a legalacsonyabb.

A megyéket és a fővárost összehasonlítva a keringési halálozás Békésben, a daganatos halálozás kockázata pedig Budapesten a legnagyobb. Az egészség megromlása miatti korlátázottság térségi adatai alapján Zalában minden 3., míg Hevesben minden 5. lakos nem volt teljesen egészséges, az eltérés 70%-os volt. A megyék lakosságának összetételében illetve a vizsgált környezeti mutatókra vonatkozó kiegyenlítést követően az egyenlőtlenség 30%-ra csökkent.

A tapasztalatok szerint a betegségek kialakulása nagyban függ az iskolai végzettségtől is. Az alapfokú végzettségűek kockázata 1,6-szor nagyobb volt, mint a felsőfokúaké. A nem dolgozók hátránya 1,8-szoros, a nagyon rossz anyagi helyzetben lévőké pedig 1,9-szeres volt. A nehéz helyzetben családra, barátokra nem számító, azaz társas támogatás súlyos hiányával küzdő személyek egészségmegromlásának kockázata csaknem másfélszeres volt a másokra számító emberekkel szemben. A kutatás legfontosabb tapasztalatai szerint az egyéni tényezőknek az egészség-egyenlőtlenségekben betöltött szerepe döntő mértékben meghatározó.

A lakóhelyi környezet hatása – beleértve az egészségügyi ellátás színvonalát is – nagyrészt az egyéni tényezőkön keresztül jut érvényre, a környezet közvetlen hatásának jelentősége másodlagosnak bizonyult. A nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a magyar lakosság egészségi állapota csakis az egyenlőtlenségek csökkentésével egyidejűleg javítható.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.