Minél előbb tegyünk a mozgásszervi bajok ellen!

Nagy hiba a gyereket olyan sportra küldeni, amit a szülő szeretett volna

A mozgásszervi betegségek a fejlett országok leggyakoribb és a legtöbbe kerülő betegségcsoportja - a legfrissebb "Eurobarométer" (Health in the European Union) felmérése szerint mozgásszervi problémák tekintetében hazánk 33 százalékával az unión belül az "élen áll". Mit tehetünk a betegségek kialakulása ellen?

_{2012.01.11 16:10csaladhalo.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A rengeteg embert érintő mozgásszervi problémák tekintetében sajnos hazánk a maga 33 százalékával az Európai unión belül az "élen áll". Dr. Kovalenko Marina, az Alternatív Mozgásszervi és Gerincgyógyászati Klinika vezetője a mozgásszervi betegségek kialakulásáról, illetve megelőzési alternatíváiról beszélt.

Gerincproblémás ember esetén elsősorban azt kell eldönteni, hogy egy veleszületett, vagy egy szerzett betegségről van szó – mutatott rá az alapvető problémára Dr. Kovalenko.

Véleménye szerint sok esetben ugyan veleszületett tendenciát mutat a diagnózis, azonban ez nem feltétlenül jelent betegséget. „A génjeinkben megtalálható ugyan a gerincbetegségre való hajlam, ám ha időben kezelés alá kerül a páciens, megelőzhető a gerincferdülés” – szögezte le.

Szomorú statisztikai adatok

Márpedig a számok azt mutatják, a megelőzés ezen a területen sem eléggé hatékony. Az európaiak csaknem negyede szenved ízületi, illetve reumatológiai betegségekben - ezek a leggyakoribb krónikus betegségek Európában -, a felnőtt népesség mintegy felének (!) akad bármely hónapban legalább egy hétig tartó mozgásszervi fájdalma.

A derékfájás a táppénzes napok második leggyakoribb oka. Csak az Egyesült Királyságban a munkavégzéssel kapcsolatos mozgásszervi betegségek 11 millió munkanap kiesést okoztak. Svédországban a mozgásszervi betegségek az összes betegségcsoport közül a leginkább költségigényesek: az összköltség 22 %-át emésztik fel.

Összességében a mozgásszervi betegségek több funkciókorlátozást okoznak a felnőtt lakosságban, mint bármely más betegségcsoport. Magyarországon 2003-ban a derékfájás okozta 6,5 millió keresőképtelen napra kifizetett táppénz összege 14,2 milliárd Ft volt. Külföldi adatok szerint pedig az akut, első derékfájásos esetek 5-7 %-a válik krónikussá.

Lépni kell minél előbb

Arra a kérdésre, mikor érdemes a gyermeket első alkalommal megvizsgálni, az Alternatív Mozgásszervi és Gerincgyógyászati Klinika vezetője úgy fogalmazott: „akkor, amikor már kooperatív”, tehát képes megfogadni a tanácsot, és javaslatait végre is tudja hajtani.

Általában még 8 éves kor előtt érdemes szakemberhez fordulni, mert akkor kezd kialakulni az izomtónusa a szervezetnek. Dr. Kovalenko Marina szerint ez az a korszak, amikor már ajánlatos konzultálni, milyen sportágat érdemes választani a gyereknek mozgásszervi adottságai alapján.

Mint folytatta, a genetikai státusza ismeretében lehet a legtöbbet kihozni az emberi szervezetből, annak felesleges, idő előtti károsítása nélkül.

Kötött izmok esetén például birkózás, vékony, robbanékony izomzat esetén bicikli vagy futás ajánlott – adott kézzelfogható tanácsot a szakember, aki magyarázatképpen hozzátette azt is: vörös izomrostokban gazdag izomzat esetén nehezen indulnak be az izmok működése, több, lassabb bemelegítést, majd kitartóbb nyújtást igényelnek, míg fehér rostoknál a rövidtávú sportágak dominálhatnak, dinamikusabb előkészítésre reagálnak jobban.

Ehhez képest a gyereket a szülő leggyakrabban olyan sportágra íratja be, amit ő szeretett volna korábban csinálni, vagy amit az iskola kínál, ritkább esetben pedig arra, amit a gyerek kitalál.

A szakember szerint ez nem túl ideális, ráadásul hosszútávon sérülésveszélyes is lehet a nem megfelelően végzett edzésmód, a bemelegítések és nyújtások szakszerűtlensége.

Hirtelen növés

Gyermekkorban egy-egy nyár alatt 6-8 centis növekedés sem ritka, ami egy 80-100 centiméteres gyermek esetében 5-10 százalékot is jelenthet. Ez pedig borzasztóan sok a még gyenge szervezetnek.

Nemcsak a gerinc gyorsan növő struktúrája, de a vele lépést tartani képtelen mély tartóizmok fejlődése is elmarad – figyelmeztet a doktornő, kiemelve: a mélyizmok nem megfelelő erőssége esetében a külső mozgatóizmok veszik át a szerepüket.

Gyermekkorban sok kompenzatorikus mechanizmus lép életbe, ami kezdetben mikrosérüléseket/feszüléseket okozhat, később azonban már komoly görcsöket, fájdalmakat, sőt sok esetben a mozgásszervrendszer és a belső szervek között zavarokat is eredményez.

Amíg ezeket a problémákat nem oldjuk meg, addig a gyermeknek akár orvosilag mással nem magyarázható, folyamatos hasi diszkomfortérzete lehet – figyelmeztetett a doktornő.

A szakember szerint a derék- és nyakfájás elsődleges megelőzésének legjobb időpontja a gyermek- és tinédzserkor. Ebben a családnak, pedagógusoknak van a legfontosabb szerepe. Ehhez szükséges, hogy mind a társadalom, elsősorban pedig a szülők és a pedagógusok – mindenekelőtt a testnevelő tanárok – megfelelő ismereteket kapjanak a helyes testtartásról, ülésről, állásról, a megfelelő gerincgörbületekről és izomzatról, az egyoldalú, statikus terhelés elkerüléséről, a megfelelő test- és mozgáskultúráról.

Az Alternatív Mozgásszervi és Gerincgyógyászati Klinika elsősorban arra törekszik, hogy a pontos diagnózis után az önkarbantartást is megtanítsa kis és nagy pácienseinek.

„Kimozgatjuk a csigolyákat, helyreállítjuk az izmokat és belső szerveket, megteremtjük a megfelelő keringést - a regeneráció nélkülözhetetlen körülményeit” – sorolja a lépéseket Dr. Kovalenko, hozzáfűzve: ezt követően pedig elmondják, mik a hajlamai, és azt is, mit tehet, hogy azok csak hajlamok maradjanak.

A manuálterápiával kiegészített izomlazító akupunktúrás kezelés még felnőttkorban is képes helyreállítani a károkat – jegyezte meg végül a szakember.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter