Kapocs az uniós és a helyi romapolitikák között

Romaintegráció: Budapest lehet a híd

Budapest önkormányzata arra törekszik, hogy a romák befogadását célzó erőfeszítések keretében a helyi hálózatok megerősítésével hidat képezzen az európai uniós és a nemzeti ágazati politikák szereplői és a helyi társadalmi szolgáltatásokat biztosító intézmények, szervezetek között - hangoztatta Csomós Miklós, a kisebbségi ügyekért is felelős főpolgármester-helyettes kedden Brüsszelben azon a konferencián, amely elsős

2011.05.31 17:33MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Régiók Bizottságában rendezett fórumon felszólalva a magyar illetékes úgy vélte: ez az önkormányzati hozzáállás biztosíthat "megfelelő fejlődési irányt a helyi tevékenységeknek, és elegendő felhajtóerőt a közösségek önszerveződésének".
   
Az alpolgármester hangoztatta: a romák helyzetének javítása, társadalmi befogadásuk segítése a többségi társadalom és a roma közösség közös feladata.
   
Emlékeztetett arra, hogy Budapesten 500 évvel ezelőtti írásos emlékek említik először a romákat (muzsikus cigányokat) Csepel-szigeten.
   
Jelenleg tudományos becslések szerint mintegy 100 ezer fős roma közösség él a fővárosban - mondta. Hozzátette: a kirekesztettség és a diszkrimináció meglétét jól érzékelteti, hogy a 2001-ben elvégzett népszámlálás adatai szerint ugyanakkor csak 19 ezer fő vallotta magát romának.
   
Csomós Miklós emlékeztetett arra is, hogy Budapest nyolc várossal együttműködve elindította a Roma-Net programot, amely egyebek között arra teremt lehetőséget, hogy a sok tekintetben hasonló problémákkal küzdő városok betekintsenek egymás kezdeményezéseibe.
   
Jelen volt a tanácskozáson Makai István, a fővárosi roma önkormányzat elnöke is, aki egyebek között reményét fejezte ki, hogy az uniós keretstratégia megteremtésével, a romakérdés középpontba kerülésével új korszak vette kezdetét a romapolitikában.

Úgy vélte, a rendszerváltás a cigányság érdekvédelmét tekintve és kulturális érdekeit figyelembe véve nem történt meg, megújulásra van szükség.
   
"Hisszük, hogy hazánk felemelkedését az az út szolgálja, amely a romák XXI. századi polgárosodását segíti elő" - fogalmazott a Roma Polgári Tömörülés elnöke.
   
Beszámolt arról is, hogy Budapesten a valós gazdasági igényekre alapozott, hatékony, de többletforrás bevonását nem igénylő modellt dolgoztak ki a romák felzárkóztatására. Ennek központi elemei a roma felzárkóztatási konzorcium létrehozása, a (részben az idényjellegű munkákra épülő) munkaerő-kölcsönzés, valamint a munka-mentor-társ állásközvetítő és felzárkóztató program.
   
Makai István leszögezte: reményeik szerint a modell az uniós tagállamoknak is modellként szolgálhat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.