A szocik tehetnek az árvízhelyzetről?

Illés Zoltán: A változások éve volt 2010.

Fontos év volt a 2010-es esztendő a vízügy, a természet- és a környezetvédelem területén, mivel az új kormány megalakulását követően megszűnt a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárca és a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, a vízügy valamint a környezet- és természetvédelem felügyelete egy új minisztérium fennhatósága alá került.

2010.12.25 15:09MTI

Ezt mondta az MTI-nek az idei évet értékelve Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a vízügyért valamint a természet- és környezetvédelemért felelős államtitkára.

Az államtitkár szerint a VM fennhatósága alá tartozó négy részterület komplex egészet alkot. Példaként említette a vízügyet, az általa felügyelt szakterületek közül, amely már nem különül el aszerint, hogy a víz öntözésre szolgál-e vagy ár- és belvízről van-e szó, hanem szakmailag helyesen azok a területek, amelyek együvé tartoznak, egységes irányítás alá kerültek. Fontos az is - húzta alá -, hogy azok a konfliktusok, amelyek korábban a tárcák között léteztek, azok az új minisztériumon belül oldhatók fel.

A vízügy területén a legfontosabb ügyek ismertek - jelezte Illés Zoltán. Az új kormány hivatalba lépését követően az ország észak-keleti részében árvíz pusztított. Ezt követően ez év őszén következett be Devecser térségében az az ipari katasztrófa, amely a régió három településén okozott jelentős károkat, és irányította rá a figyelmet a környezet- és természetvédelmi feladatok ellátásának fontosságára.

Az államtitkár megjegyezte, hogy az árvízi katasztrófahelyzet kialakulásában az előző kormánynak is szerepe volt, mivel Felsőzsolca térségében olyan, az árvízi mederbe nem való beruházásokra adott engedélyt, amelyek hozzájárultak a katasztrófahelyzet kialakulásához. De az év végén még a szokásosnál lényegesen több csapadék miatt sok helyen árvízi és belvízi elöntésekkel is meg kellett küzdeniük a szakembereknek - fűzte hozzá Illés Zoltán.

Mindezek felvetették annak a szükségességét, hogy Magyarországon a népesség 0,1 százaléka, azaz tízezer ember foglalkozzon évről-évre az ár- és belvizek megelőzésével. Ezért a kormány már döntött arról, hogy 2011-ben 6.000 közmunkás dolgozzon vízügyi feladatok elvégzésén. De ezeknek az embereknek a továbbiakban már nem közmunkásként, hanem közalkalmazottként kellene a továbbiakban a vízügy területén dolgozniuk: így tízezerre növelhető a vízügyi apparátus létszáma.

A vízügy területén történt még egy fontos lépés az idén: az Orbán-kormány eltörölte a mezőgazdasági termelők számára jelentős terhet jelentő kisadót, amelyet a földtulajdonosok fizettek a vízkormányzásáért (hektáronként 800-1.600 forintot). E feladatok további elvégzésére a VM 5 milliárd forintos forrást kapott.

Ez a pénz az ország 12 vízügyi igazgatóságához kerül majd várhatóan.


Az államtitkár utalt arra: a vízügy, a természet- és a környezetvédelem szorosan összefügg egymással, arról komplex módon együtt kell gondolkodni. Így ezek a területek csak összefüggéseikben kezelhetők, és a döntéseket is így kell meghozni. Példaként említette Illés Zoltán a megújuló energia használatát, amely nemcsak a természetet és a környezetet védi, hanem munkahelyteremtő is egyben, azaz a természetvédelem nem működhet jól környezetvédelem nélkül.

Az államtitkár jelezte: a termékdíj-fizetésre kötelezetteket a jövőben szigorúbban ellenőrzik, csökkennek ugyanis a díjtételek - 10-15 százalékkal -, de azokat maradéktalanul be kívánják szedni. Illés Zoltán emlékeztetett arra: a termékdíjat a 90-es évek közepén vezették be Magyarországon uniós mintára.

Ez adójellegű és a környezet védelmét szolgálja, célja pedig az indokolatlan környezetterhelés megakadályozása.

A megalakuló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a tervek szerint a korábbiaknál hatékonyabban valósítja majd meg a hulladékok szelektív gyűjtését és újrahasznosítását. Azaz mintegy 25-30 milliárd forintért oldja majd meg a feladatot.

A Bajnai-kormány működése alatt a termékdíj-fizetésre kötelezettek csak 15 milliárd forintot fizettek be a rájuk kirótt termékdíjból, 85-öt nem. Azaz, ha az elmaradt pénzek is befolynának, mintegy 100 milliárd forintból lehetne működtetni a természet- és környezetvédelmi rendszert Magyarországon.

Az államtitkár szerint a felhasználható szabad forrásból - ez 70-75 milliárd forint - például ár- és belvízi megelőzésre, természetvédelmi területek növelésére, vadvizes területek megőrzésére és számos új beruházás megvalósítására lehetne elkölteni évente.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.