Élénk vita a parlamentben

Új alkotmány: decemberben kész a koncepció

Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek.

2010.07.20 17:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Erről döntött a bizottság a keddi ülésén.

A döntést a kormánypártok támogatták, az ellenzék nem, mert szerintük három és fél hónap alatt nem lehet érdemi munkát végezni. Az alkotmányt előkészítő eseti bizottság - kormánypárti többséggel - elfogadta a Salamon László (KDNP) elnök által előterjesztett menetrendet.

E szerint a testület szeptember 30-ig várja az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselői, illetve az alkotmányjog tudomány művelőknek felkérésre készített koncepcionális javaslatait.

A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó rész-koncepciókat; ezeket a bizottság november 2. és 15. között tárgyalja meg.

Az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárja majd az Országgyűlés elé december 15-e után a bizottság.

A hét munkacsoport közül egy-egy foglalkozik az alkotmányos alapértékekkel; az alapvető jogokkal és kötelességekkel; a kormányzati rendszerrel és a hatalomgyakorlás formáival; az igazságszolgáltatás, az alkotmány- és jogvédelemmel; a helyi önkormányzatokkal; a közpénzügyekkel; egy pedig összegzi az eredményeket.

A bizottság kormánypárti többsége - amely ügyrendi javaslattal a vitát is lezárta - csupán egy ellenzéki módosító indítványt fogadott el: az LMP-s Szilágyi Péterét, miszerint a frakciók megjelölhetnek öt-öt társadalmi szervezetet, amelyek véleményét kikérik.

Elutasította a többség a Jobbik minden javaslatát, közte azt, hogy az "elcsatolt területeken élők" szervezeteit, képviselőit is hívják meg a munkába. Nem támogatta a kormányoldal a szocialista Bárándy Péter javaslatát arról, hogy a bizottság hosszabbítsa meg saját mandátumát.

A szocialista képviselő - Lamperth Mónikával egyetértésben - jelezte: három és fél hónap alatt nem lehet minőségi munkát végezni, ha csak nem létezik már kész koncepció. Kérte a Fideszt, hogy ha van ilyen, tegyék le az asztalra, és mellőzzék a színházat. Szilágyi Péter is jelezte: ennyi idő alatt nem lehet megalapozott koncepciót létrehozni.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) úgy vélekedett: sok alapkérdés nyitott, és kérte, hogy először azt vitassák meg, milyen irányú lesz az "alaptörvény-alkotás". Schmitt Pál, aki beszédet mondott a bizottsági ülés kezdetén - az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: mint házelnök köszöntötte az eseti bizottság tagjait. Kifejezte azon meggyőződését, hogy a bizottság összetétele alkalmas arra, hogy ezt a történelmi munkát elvégezze.

Felhívtam arra a figyelmüket - fűzte hozzá -, hogy óriási társadalmi és szakmai kihívás előtt állnak.

Biztos vagyok abban, hogy több helyen is lehet változtatni a jelenlegi alkotmányon - mondta a házelnök. Schmitt Pál kiemelte: felhívta a bizottság figyelmét az alkotmány szerkezetének, preambulumának és nyelvezetének fontosságára is, és arra, hogy a magyar ember értse a saját alkotmányát, abban eligazodjon.

Elmondta még, hogy köztársasági elnökként érzékenyebbnek kell lennie az alkotmány bármilyen módosítása iránt, hiszen a köztársaság elnöke az államszervezet demokratikus működésének az őre, a nemzet egyszemélyes megtestesítője.

A felelősségem is nagy, hogy olyan alkotmány szülessen, amely majd hosszú távon kiállja az idő próbáját - fűzte hozzá azzal, hogy felhívta a testület tagjainak figyelmét a kollektív bölcsességre, és arra, hogy széles körű társadalmi egyeztetést tartsanak, tanulmányozzák azokat az alkotmányokat, amelyek már kiállták az idő próbáját.

Az alkotmány nem csupán jogi alaptörvény, a társadalom értékrendszerének foglalata, egy nemzet fő erkölcsi normája is - hangsúlyozta Schmitt Pál.

Új alkotmány: élénk vita a bizottság munkamódszeréről

Élénk vita után fogadta el munkamódszerét az alkotmányt előkészítő eseti bizottság - közölte a testület elnöke az ülés után több alelnökkel is közösen tartott sajtótájékoztatóján kedd délután. Salamon László (KDNP) elmondta: az általa beterjesztett elképzeléshez egy kormánypárti és egy ellenzéki módosító indítványt is elfogadtak, így alakult ki a végleges munkamódszer.

Hozzátette: vita volt arról, elegendő idő áll-e rendelkezésre a koncepció elkészítéséhez, de ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az országgyűlési határozatban rögzített decemberi határidőt nem írhatja felül a testület. Kitért arra: vita volt arról is, hogy előbb készítsék-e el a javaslatukat és arról kérjék ki az alapvető államhatalmi ágak, az alkotmányban intézményesített állami szervek képviselőinek, a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzati elnökeinek valamint a jogtudomány képviselőinek a véleményét vagy fordítva.

Tájékoztatása szerint végül az utóbbi megoldás mellett döntöttek. Salamon László közölte: ellenzéki kezdeményezésre elfogadták, hogy minden frakció megjelölhet öt társadalmi, érdekvédelmi, szakmai szervezetet vagy egyházat, amelyeket a bizottság megkeres és véleményt kér tőlük az új alkotmány koncepciójáról.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: ettől függetlenül minden civil szervezet véleményét várják. Arra a kérdésre, hogy várhatóan milyen lesz majd a koncepció, azt válaszolta: nem normaszöveget készítenek. Terjedelemben rövidebb, mint az alkotmány szövege, irodalmi műfaját tekintve pedig próza - fogalmazott a testület elnöke.

Bárándy Gergely a bizottság szocialista alelnöke a sajtótájékoztatón úgy vélekedett: ha rossz a keret, kis korrekcióval nem javítható ki. Jelezte: a többi ellenzéki párt is egyetértetett azzal, hogy hosszabbítsák meg a testület mandátumát, de ezt a kormánytöbbség nem fogadta el.

Mint mondta, ennek ellenére a lehető legjobb tudásukkal részt vesznek a munkában, mert az alkotmányozás kiemelt nemzeti ügy. Gulyás Gergely fideszes alelnök arról beszélt, hogy a kormánytöbbség nem "kirakat-bizottságot" állított fel.

Közölte: a Fidesz - a KDNP-vel egyeztetve - élni fog azzal a lehetőséggel, hogy a frakciók javasolhatnak öt szervezetet és ennek keretében a határon túli magyarok, valamint az egyházak véleménye is megjelenhet az új alkotmány koncepciójáról.

Gyüre Csaba, a testület jobbikos alelnöke kifogásolta, hogy nem vonják be a munkába a jogi kamarákat és a határon túli magyarok képviselőit. Véleménye szerint nem sikerült tisztázni, hogy a miniszterelnök által felkért szintén az új alkotmánnyal foglalkozó tanácsadó testületnek milyen a viszonya a parlamenti eseti bizottsághoz és végül ki hozza a döntéseket. Salamon László erre reagálva azt mondta: a két testület egymástól függetlenül működik.

Álláspontja szerint a miniszterelnök tájékoztatja majd a parlamenti bizottságot a kormány alkotmánnyal kapcsolatos elképzeléseiről.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.