Tipikus
Balesetveszélyessé vált a Finnugor Néprajzi Park Zalaegerszegen
A néprajzi parkban található tucatnyi különböző méretű ház, egykori szálláshely túlnyomó része veszélyben van, az építmények tetőszerkezete teljesen leromlott.
2015.03.24 19:53MTI
Leromlott, balesetveszélyes állapota miatt idén nem nyitják meg a látogatók előtt a Finnugor Néprajzi Parkot Zalaegerszegen - közölte Varju András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője kedden az MTI-vel.
A néprajzi parkban található tucatnyi különböző méretű ház, egykori szálláshely túlnyomó része veszélyben van, az építmények tetőszerkezete teljesen leromlott. Első lépésben a tetőket kell visszabontani, hogy meg tudják óvni a még nem károsodott faanyagokat a pusztulástól - ismertette a problémákat Varjú András.
Hozzáfűzte: már a néprajzi park létrehozásakor felmerült, hogy a térség mikroklímája a legkevésbé sem felel meg a finnugor házak építési módjának és az eredetileg használt faanyagok sem tudnak ezen az éghajlaton hosszú távon megmaradni.
A Finnugor Néprajzi Park épületei - többek között a hanti és a manysi szálláshely, a mari kerített porta - eredeti helyükön fél éven keresztül fagyban álltak, a fenyődeszkából ácsolt tetőre az év túlnyomó részében hó esett. Zala megyében viszont ezeket a házakat eső áztatja, a fagyos időszak pedig évente pár napig tart. A rovarok a fél éven át tartó fagyos időben teljesen kipusztultak, ezen a mikroklímán viszont a faanyagban maradnak és teljesen tönkreteszik - magyarázta az osztályvezető.
Beszélt arról is, hogy a problémák teljes megoldásra a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) benyújtott pályázattal próbálnak meg forrást szerezni. Műhelybeszélgetést kezdeményeznek az ország szabadtéri múzeumaival, konzultálnak a lengyelországi Sanokban található Szabadtéri Falumúzeum szakembereivel és ezen információk birtokában döntenek majd a néprajzi park jövőjéről.
A néprajzi park a szálláshelyek, az eredeti berendezési és használati tárgyak segítségével a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népek építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be. Az első épületegyüttesek az 1999-ben felépült a hanti majd, a manysi szálláshelyek voltak.
A Zala folyó holtágának egyik oldalán létrehozott szabadtéri kiállítóhelyet egy keskeny híd választja el a Göcseji Falumúzeumtól.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 12:50 Önkéntes munkára hívja a fiatalokat a magyar katolikus, református és evangélikus egyház
- 12:24 Felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy idős nőt, mert hagyta meghalni fiát
- 11:42 Megszüntette Szabó Bálint képviselői megbízatását a szegedi megyei közgyűlés
- 11:27 Uniós biztossal tárgyalt Orbán Viktor
- 11:11 Heves zivatarokra és felhőszakadásra figyelmeztet az OMSZ
- 10:50 Rusvai Miklós: két új koronavírus-hullám is jöhet a következő egy évben
- 10:20 Fokozott ellenőrzést tart a rendőrség
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06