Világvége

Genetikusok újra felfedezték az egykor kihaltnak hitt afrikai törzset

A kutatóknak nyilvánvaló kihívásokkal kell szembenézniük az előttünk a Földön járt korai emberek megértésében, de a modern DNS-elemzés új nyomokat szolgáltat az emberiség bölcsőjében élő ősi népekről.

2023.10.01 23:25ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nyelvi örökség megőrzése sok tudós számára prioritás, mivel becslések szerint évente kilenc emberi nyelv hal ki. Egy nemrégiben vizsgált afrikai népcsoport genetikai elemzése azonban azt mutatja, hogy a genetikai kapcsolatok akkor is fennmaradhatnak, ha a nyelvek elvesznek.

A kutatást egy svájci, portugál és német tudósokból álló multinacionális csapat végezte. A csoport az angolai Namib-sivatagban élő törzseket tanulmányozta, egy olyan távoli régióba utazva, ahol számos etnikum és hagyomány él.

"Sikerült megtalálnunk olyan csoportokat, amelyekről azt hittük, hogy több mint 50 évvel ezelőtt eltűntek" - mondta Jorge Rocha, a portugáliai Portóban működő Biodiverzitás és Genetikai Erőforrások Vizsgálati Központjának populációgenetikusa.

A felfedezés kulcsa a kwepe nép pásztorjellege volt, akik a térségben állattenyésztéssel foglalkoznak. A nép korábban egy kwadi nevű nyelvet beszélt, amely közös nyelvi ősökkel rendelkezett más népek által beszélt nyelvekkel, akik Afrika déli részén gyűjtögetéssel és pásztorkodással foglalkoztak.

"Az anyai úton öröklődő DNS-sel kapcsolatos korábbi vizsgálatainkkal összhangban a genomra kiterjedő diverzitás nagy része a társadalmi-gazdasági státusz szerint szegregálódik" - mondta a tanulmány szerzője, Sandra Oliveira, a svájci Berni Egyetem munkatársa.

Más szóval, az, hogy mivel foglalkozunk, és mennyire vagyunk sikeresek, segít megjósolni, milyen genetikát öröklünk tovább - mutattak rá a kutatók.

A Science Advances folyóiratban jelent meg a "Genome-wide variation in the Angolan Namib Desert reveals unique pre-Bantu ancestry" című tanulmány.
Az eredmények szerzői Anne-Maria Fehn, Beatriz Amorim és Jorge Rocha a portugáliai Portói Egyetemről, valamint Mark Stoneking a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetből (Németország).

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.