Világvége

A hőhullámok egész régiókat tehetnek lakhatatlanná - ENSZ

Az emelkedő hőmérséklet humanitárius katasztrófákhoz vezet világszerte - állítja egy új jelentés.

2022.10.11 16:18ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az éghajlatváltozás által gerjesztett perzselő hőhullámok a következő évtizedekben a világ egyes területeit gyakorlatilag lakhatatlanná tehetik - áll az ENSZ új jelentésében, amely arra figyelmeztet, hogy a szélsőséges időjárás a katasztrófa szélére sodorhatja a szegényebb nemzeteket.

A Vöröskereszt és az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) által hétfőn közösen közzétett dokumentum rámutat a világszerte fokozódó hőhullámokra, és azt állítja, hogy azok "riasztó mértékben" növekednek, és egyes országokban már most is "katasztrófákat idéznek elő".

"A jelenlegi előrejelzések szerint a hőhullámok az elkövetkező évtizedekben elérhetik és meghaladhatják a fiziológiai és társadalmi határokat, többek között olyan régiókban, mint a Száhel-övezet (Afrikában található, a Szahara déli részén), valamint Dél- és Délnyugat-Ázsia" - áll a jelentésben, amely szerint egyes területek "gyakorlatilag lakhatatlanná válhatnak".

A hatások között nagymértékű szenvedés és emberveszteség, migráció és az egyenlőtlenségek további elmélyülése szerepelne. Sőt, ezek a hatások már most is jelentkeznek.

A nagy népsűrűségű városok a legveszélyeztetettebb területek közé tartoznak, és az ENSZ szerint a 2050-es évekre a "szélsőséges hőségben" élő városi szegények számának 700%-os növekedése várható.

"A szélsőséges hőség okozta halálozási arányok az előrejelzések szerint elképesztően magasak - az évszázad végére az összes rákos megbetegedéshez vagy fertőző betegséghez hasonló nagyságrendűek lesznek - és elképesztően egyenlőtlenek" - áll a jelentésben, amely szerint a világ legszegényebbjei fogják viselni a változó éghajlat legsúlyosabb hatásait.

Az emelkedő hőmérséklet és a gyakoribbá váló hőhullámok várhatóan "aláássák a mezőgazdaságot és az állattenyésztési rendszereket, károsítják a természeti erőforrásokat, károsítják az infrastruktúrát és hozzájárulnak a migrációhoz" - állapította meg a jelentés, megjegyezve, hogy a "hőstresszel" kapcsolatos gazdasági veszteségek 2030-ra világszerte meghaladják a 2,4 billió dollárt.

A korábbi hőhullámok halálos következményekkel jártak: az ENSZ által idézett statisztikák szerint 2003-ban Európában több mint 70 000, 2010-ben Oroszországban pedig 55 000 halálos áldozatot követeltek.

A jelentés szerint "agresszív lépésekre" van szükség a legrosszabb kimenetel elkerülése érdekében, és hangsúlyozta, hogy "a legfontosabb cselekvési terület az éghajlatváltozás lassítása és megállítása". Ettől függetlenül azonban a jelentés többek között javasolta a "hőhullámokkal kapcsolatos korai tájékoztatást", hogy az emberek "időben cselekedhessenek" a védekezés érdekében, új válaszlépéseket javasol a "felgyorsuló szélsőséges hőségre", valamint a "hőtechnikai szempontból megfelelő szükséglakásokba" történő beruházásokat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.