Világvége

ENSZ-vezető - Egy hajszál választja el a világot nukleáris megsemmisüléstől

Antonio Guterres főtitkár arra figyelmeztetett, hogy az emberiség a hidegháború óta a legnagyobb kockázattal néz szembe.

_{2022.08.04 11:39ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A világszerte növekvő geopolitikai feszültségek miatt a világ lakosságát a hidegháború befejezése óta a legnagyobb mértékben fenyegeti a nukleáris fegyverek általi megsemmisülés veszélye - figyelmeztetett Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.

"Ma az emberiséget csak egy félreértés, egy rossz számítás választja el a nukleáris megsemmisüléstől" - mondta Guterres hétfőn az atomsorompó-szerződés (NPT) felülvizsgálati konferenciáján New Yorkban. Sürgette a világ nemzeteit, hogy "állítsák az emberiséget új útra a nukleáris fegyverektől mentes világ felé".

Az ENSZ-főnök azt állította, hogy a világméretű konfliktusok, az emberi jogok megsértése, az éghajlati válság és a Covid-19 világjárvány "nagyobb stressz elé állította világunkat, mint amivel életünkben valaha is szembesült". A nukleáris háború kockázata a hidegháború csúcspontja óta a legmagasabb szinten van - tette hozzá.

"Az emberiséget az a veszély fenyegeti, hogy elfelejti a Hirosima és Nagaszaki félelmetes tüzéből levonható tanulságokat" - mondta Guterres. "A geopolitikai feszültségek új magasságokba emelkednek. A versengés felülkerekedik az együttműködésen. A párbeszéd helyébe a bizalmatlanság, a leszerelés helyébe pedig a széthúzás lépett."

Az atomsorompó-szerződést meg kell erősíteni, hogy "alkalmassá tegyük a körülöttünk lévő aggasztó világhoz" - mondta a főtitkár, utalva az orosz-ukrán konfliktusra, valamint a közel-keleti és a Koreai-félszigeten tapasztalható feszültségekre. "Jelenleg csaknem 13 000 nukleáris fegyvert tartanak a világ arzenáljaiban. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a proliferáció kockázata növekszik, és az eszkalációt megakadályozó védőkorlátok gyengülnek"."

"A hidegháború végét követően feloszló felhők ismét gyülekeznek. Eddig rendkívüli szerencsénk volt, de a szerencse nem stratégia. És nem is jelent védelmet a nukleáris konfliktusba torkolló geopolitikai feszültségek ellen."

Guterres sajnálkozott, hogy az országok úgy keresik a biztonságot, hogy dollár százmilliárdokat fektetnek be "végítélet fegyvereinek felhalmozásába, amelyeknek nincs helyük a bolygónkon". Úgy érvelt, hogy nem elég a háborúk kitörésének kockázatát csökkenteni, mert "a nukleáris fegyverek felszámolása az egyetlen garancia arra, hogy soha nem fogják őket használni".

Az ENSZ vezetője elmondta, hogy Japánba utazik a Hirosima elleni amerikai atombombázás augusztus 6-i évfordulójára, majd más ázsiai-csendes-óceáni országokba is ellátogat, hogy megbeszéléseket folytasson azok vezetőivel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról.

Az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely valaha is bevetett atombombát háborúban, a jelentések szerint 2021-ben 44,2 milliárd dollárt költött ilyen fegyverekre, ami meghaladja a nyolc másik nukleáris fegyverrel rendelkező ország által együttesen elköltött 38,2 milliárd dollárt. Kína 11,7 milliárd dollárral a második helyen áll a nukleáris kiadások terén, míg Oroszország 8,6 milliárd dollárral a harmadik.

"Az atomsorompó-szerződés több mint 50 éve biztonságosabbá és virágzóbbá tette világunkat, és a szerződés soha nem volt fontosabb, mint válság idején" - mondta hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter. "Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy valamennyi partnerünkkel együttműködve biztosítson egy mindenki számára biztonságosabb világot".

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter