Világvége

A szibériai tundra szép lassan, de eltűnik

A szibériai tundra 2500-ra eltűnhet, hacsak az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken drámaian.

2022.06.06 17:01ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Még a legjobb esetben is eltűnhet ennek a tájnak - amelyet a rövid tenyészidőszak és a fűfélék, mohák, cserjék és zuzmók borítása határoz meg - a kétharmada, és két, egymástól 2500 kilométer távolságra lévő töredék maradhat - jósolták nemrég a tudósok. És ahogy a tundra örökfagy-takarója elolvad, hatalmas mennyiségű tárolt üvegházhatású gáz kerülhet a légkörbe, ami felgyorsíthatja a felmelegedést világszerte.

"Megdöbbentő volt számunkra, hogy milyen gyorsan fog a tundra erdővé válni" - mondta Stefan Kruse ökológus és erdőmodellező a németországi Bremerhavenben működő Alfred Wegener Intézet (AWI) Helmholtz Sark- és Tengerkutató Központjának munkatársa. A tundra elvesztése nemcsak a biológiai sokféleségre és az emberi kultúrára jelent majd csapást, hanem a sarkvidéki felmelegedést is súlyosbíthatja - mondta Kruse a Live Science-nek.

Az Északi-sarkvidék felmelegedése az elmúlt évtizedekben gyorsan haladt előre, körülbelül kétszer olyan gyorsan, mint a Föld többi részén. 1960 és 2019 között a levegő hőmérséklete közel 7,2 Fahrenheit-fokkal (4 Celsius-fokkal) emelkedett az északi-sarkvidéki régióban a National Snow and Ice Data Center (NSIDC) adatai szerint. Ez a hőség csökkentette a tengeri jégtakarót, és hatással van az Északi-sarkvidék szárazföldjére is. Az egyik ilyen hatás a szibériai vörösfenyőerdők észak felé való vonulása.

Hogy ezek az erdők milyen gyorsan fogják felváltani a füves, bozótos tundra ökoszisztémát, nem tudni. Kruse szerint az éghajlat hatására bekövetkező fahatár-változások nem következetesek az egész világon. Egyes területeken a fák határai észak felé haladtak. Máshol stagnáltak, máshol pedig visszahúzódtak. A szibériai tundrában végzett korábbi kutatások kis területekre összpontosítottak, de az egyes helyek között nagy eltérések lehetnek.

Kruse és kollégája, Ulrike Herzschuh, az AWI professzora most egy új számítógépes modellt készített, amely a szibériai tundra teljes, 4000 km hosszú kiterjedését értékeli. A modell figyelembe veszi az egyes fák életciklusát: attól kezdve, hogy milyen messzire tudják szétszórni magjaikat, hogy mennyire jól növekednek, ha más fák konkurenciájával kell szembenézniük, egészen a növekedési ütemig, amely a hőmérsékleten, a csapadékon és a tundrai területeken előforduló permafroszt nyári olvadásának mélységén alapul.

A kutatók megállapították, hogy ha a fák a felmelegedés hatására egyszer elkezdenek észak felé vonulni, akkor ezt gyorsan teszik - és nem valószínű, hogy a hőmérséklet lehűlése esetén ismét visszahúzódnak. Egy olyan forgatókönyv szerint, amelyben a szén-dioxid-kibocsátás 2100-ra nullára csökken, és a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt marad, 2500-ra a mai tundrának csak 32,7%-a maradna meg. Ez a rész két mini-tundrára oszlana: az egyik a távol-keleti Csukotkán, a másik a távoli északon, a Taymyr-félszigeten.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.