Világvége

Majomhimlő: Hogyan terjed? Mik a tünetek? Megelőzi-e a himlő elleni védőoltás?

Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat!

2022.06.06 15:09ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A számos országból jelentett megbetegedések miatt az emberi majomhimlő-fertőzés globális érdeklődést és aggodalmat keltett, mint újonnan megjelenő pandémiabetegség veszélye, még a lassan enyhülő COVID-19 világjárvány közepette is.

Mi a majomhimlő vírus?

A majomhimlő az Orthopoxvirus nemzetséghez tartozik, amely annak a víruscsoportnak tagja, amelybe a bárányhimlő, a tehénhimlő és a tevehimlő is beletartozik. A majomhimlővírust először 1958 nyarán fedezték fel egy dániai kutatóintézetben, mint fogságban tartott majmok nem halálos, himlőszerű bőrbetegségét.

A majomhimlő elnevezés téves elnevezés, mivel a vírus természetes hordozójaként szárazföldi afrikai rágcsálók (patkányok és mókusok) szolgálnak, míg a majmok és más főemlősök vélhetően véletlen gazdatestek.

Mikor jelentették először a majomhimlőt embernél?

Az emberi majomhimlő-fertőzés első ismert esetét 1970-ben jelentették a Kongói Demokratikus Köztársaságból, egy kilenc hónapos fiú esetében, aki nem halálos kimenetelű himlőszerű betegségben szenvedett.

Azóta számos közép- és nyugat-afrikai országban fordultak elő szórványos emberi megbetegedések, a fertőzések gyakoribbak gyermekek és fiatal felnőttek körében. Azokban az országokban, ahol a majomhimlő endémiás (ahol jellemzően előfordul), az esetek számának közelmúltbeli növekedése feltehetően az éghajlatváltozással, az erdőirtással, a háborúkkal, a népesség fokozott mobilitásával és a himlő elleni védőoltásból eredő állományimmunitás csökkenésével függ össze.

Hogyan terjed a majomhimlő?

A fertőzés állatokkal vagy emberekkel való szoros fizikai érintkezés, testnedveik, a légúti váladékból vagy fertőzött bőrelváltozásokból származó fertőzött csepprészecskék, valamint közvetve "fomiták" (tárgyak, például ágynemű, törölköző és szilárd felületek, amelyek fertőző vírusrészecskékkel lehetnek tele) útján terjed.

Az endémiás (ahol folyamatosan fellelhető a járványos betegség) területeken az állatharapás és az állati hús fogyasztása gyakori átviteli mód. Másodlagos fertőzések a nem oltott közeli hozzátartozók körében a háztartási kontaktok mintegy 12,3 százalékánál és mások 3,3 százalékánál fordulnak elő.

Mikor jelentették először a majomhimlőt nem afrikai országokból?

Az emberi majomhimlő-fertőzések első, Afrikán kívüli csoportja 2003-ban jelent meg az Egyesült Államokban. A 87 gyermeket és fiatal felnőttet érintő, több államra kiterjedő járvány kitörését egy állatforgalmazótól háziállatként szerzett fertőzött prérikutyákkal való szoros kapcsolatnak tulajdonították. A fertőzés végső forrásának a behozott gambiai patkányokat találták, amelyek a fertőzést a prérikutyákra továbbították. Emberi haláleset nem történt, bár három gyermeknél súlyos megbetegedések fordultak elő.

2022 előtt az Egyesült Királyságból, Izraelből, Szingapúrból és az Egyesült Államokból több, utazással összefüggő megbetegedést jelentettek olyan személyek körében, akik Nigériában jártak.

Mit tudunk a nem endémiás országokban kitört globális majomhimlőjárványról?

2022. május 7-én az Egyesült Királyság közegészségügyi hatóságait tájékoztatták egy Nigériából hazatérő utazó behurcolt emberi majomhimlő-fertőzéses esetéről. Azóta több mint 550 megerősített emberi fertőzéses esetet jelentettek az Egyesült Királyságból és 29 másik országból. Az esetek száma a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak körében kiemelkedően magasabb volt, bár a vírus nem ismert szexuális úton történő átvitele.

Milyen tünetei vannak a majomhimlőnek?

Az emberi majomhimlő-fertőzés klinikai tünetei hasonlítanak a himlővíruséhoz, de jellemzően sokkal enyhébbek. A majomhimlővel ellentétben a himlő kiirtott betegség, nincs állati hordozója, és általában nem érinti a nyirokcsomókat.

A majomhimlő lappangási ideje emberben négy és 21 nap között mozog, és egy-öt napos lázzal, hidegrázással, izzadással, fáradtsággal és megnagyobbodott, érzékeny nyirokcsomókkal járó fázis követi a nyakon és az ágyékban.

A következő fázisban többlépcsős kiütés jelentkezik, amely a kis bőrfoltokból papulákká (kis dudorok a bőrön), majd hólyagocskákká (tiszta folyadékkal teli kis dudorok), végül pusztulákká (gennyel teli kis dudorok) alakul. Ezek leginkább az arcon, a tenyéren és a talpon jelennek meg. A gennyes göbök az ezt követő két-négy hét alatt hegesedéssel vagy kérgesedéssel megszűnnek.

A fertőzésnek kitett embereknél torokfájás, köhögés és/vagy a száj nyálkahártyáján kiütés is kialakulhat.

Mennyire súlyos a majomhimlőfertőzés?

A betegség általában enyhe lefolyású, bár előfordulhat súlyos megbetegedés és halál is. A majomhimlő vírusnak két elterjedt genetikai változata van: a közép-afrikai és a nyugat-afrikai változat. Az endémiás - ahol alapban előfordul - régiókban a nyugat-afrikai változat esetében 3,6 százalékos, a közép-afrikai változat esetében pedig 10,6 százalékos halálozási arányról számoltak be.

Az Afrikán kívülről jelentett esetek közül azonban eddig egyetlen esetben sem fordult elő haláleset. A 2022-es járvány kitörésének minden megerősített esete a 30 Afrikán kívüli országban a nyugat-afrikai változatra vezethető vissza.

Vannak-e egyéb közegészségügyi ajánlások a majomhimlővel kapcsolatban?

A majomhimlővel fertőzött embereknek sebészi maszkot kell viselniük, és a bőrelváltozásokat le kell fedniük, amíg meg nem gyógyulnak. A személyes használati tárgyakat, például törölközőket és lepedőket nem szabad mással közösen használniuk. A gyakran érintett felületeket rendszeresen fertőtleníteni kell, a fertőzött ruházatot ki kell mosni, és a betegség megszűnéséig kerülni kell a háztartás és a háztartáson kívüli személyek érintkezését.

Az egészségügyi dolgozóknak kesztyűt, köpenyt és N95-ös maszkkal és arcvédővel ellátott légzésvédelmet kell használniuk, és kiváló kézhigiéniát kell fenntartaniuk a majomhimlős betegek ápolása során. A megerősített vagy feltételezett majomhimlős kórházi betegeket el kell különíteni a levegőben, cseppfertőzéssel és érintkezés útján történő átvitelre vonatkozó óvintézkedésekkel, amíg a fertőzőképességük megszűnik.

Véd a himlőoltás a majomhimlő ellen?

A himlőoltás - a majomhimlőnek való kitettség előtt vagy után beadott - megelőzheti vagy csökkentheti az emberi majomhimlő-fertőzés hatásait. A régebbi generációs himlő elleni vakcinákkal kapcsolatban azonban ritka, de súlyos mellékhatásokról számoltak be. Ma már rendelkezésre áll egy újabb generációs, nem szaporodó, élő vakcina, amelyet biztonságosnak tartanak minden népességcsoportban, beleértve a legyengült immunrendszerrel rendelkezőket is.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjainak Immunizációs Gyakorlati Tanácsadó Bizottsága az expozíció előtti profilaxist (a vírusnak való kitettség előtti oltást) ajánlja az újabb generációs vakcinával a majomhimlő diagnosztikai vizsgálatokat végző laboratóriumi dolgozóknak, valamint a himlőoltást beadó vagy a majomhimlőben szenvedő betegeket ápoló egészségügyi dolgozóknak. (Az oltóanyag kereskedelmi neve az Egyesült Államokban Jynneos, Kanadában Imvamune, Európában Imvanex).

Kanadában és más fejlett országokban az 1972 előtt születetteket valószínűleg beoltották himlő ellen. Bár az oltást követő immunitás az életkor előrehaladtával csökken, úgy tűnik, hogy a himlő elleni oltást követően az egyébként egészséges egyéneknél az élethosszig tartó immunitás a normális, és a majomhimlő elleni kereszthatású védettség 85 százalékosnak tekinthető.

A majomhimlő a következő vírusos világjárvány?

Az olyan fertőző betegségek, mint a majomhimlő megjelenése a nem endémiás területeken nagy aggodalmat keltett a COVID-19-cel kapcsolatos tapasztalataink fényében.

A majomhimlő elhanyagolt trópusi betegségnek számított a fejlett világban mostani kitöréséig. Ezeknek az eseteknek a lefolyása, valamint az afrikai terjedés mintája azonban arra utal, hogy a vírus nem fog világjárvánnyá válni.

Az alapvető szaporodási szám (R0), a vírus fertőzőképességének mérőszáma, ahol az R0 egyenlő az egyetlen esetből egy nem immunis populációban átvitt másodlagos fertőzések számával, a közép-afrikai változat esetében 0,6 és 1,0 között van, a nyugat-afrikai változat esetében pedig jóval alacsonyabb.

Ezzel szemben a SARS-CoV-2 Omicron változatának R0 értéke körülbelül 10, a kanyaróé pedig 11 és 18 között mozog. A majomhimlő vírus nyugat-afrikai változatának R0 értéke túl alacsony lehet ahhoz, hogy az endémiás területeken kívül az emberről emberre történő átvitel tartósan fennmaradjon.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.