Sugárszennyezés

Újabb nukleáris balesetet sunnyogtak el az oroszok

Bizony a 2017-ben Európán átterjedő óriási, titokzatos radioaktív anyag szivárgásának forrása egy orosz nukleáris létesítményre vezethető vissza.

2019.07.30 15:36ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Két évvel ezelőtt Európán átvonult egy titokzatos radioaktív felhő, még Magyarországon is mérhető volt a radioaktív ruténiumizotóp, a szivárgás pedig ismét egy orosz nukleáris létesítményre vezethető vissza. A Majak újrafeldolgozó létesítmény – ahol 1957-ben komoly baleset történt, több tízezer embert betegítve meg – területéről a szabadba jutó ruténiumot feltehetően egy olaszországi neutrínó-kísérlethez szánták.

Elsőként október 2-án észlelték a légkör magas radioaktív ruténium-106 szintjét osztrák tudósok, majd Európa-szerte erősítették meg az adatokat a laboratóriumok. Georg Steinhauser, a hannoveri Leibniz Egyetem professzora megdöbbent az adatokon. Persze nem ritka, hogy sugárzási eseményt észlelnek a szakemberek, de ezek forrása többnyire orvosi eszközökre vezethető vissza, amelyek sugárzási szintje rendkívül alacsony. Ez az esemény azonban nagyon más volt. „Még soha nem észleltünk ilyet” – mondta. A sugárzás Oroszországon kívül nem jelentett veszélyt, ám a szivárgás helyének közvetlen környezetében akár nagyon is. Egyes források szerint a szivárgás a Fukushima katasztrófa által okozott dózis mennyiségének 100-szorosa volt.

A párizsi sugárvédelemmel és nukleáris biztonsággal foglalkozó intézet hamarosan arra a következtetésre jutott, hogy a szivárgás legvalószínűbb forrása a Volga-folyó és az Urál-hegység között volt Oroszországban. Itt következett be a világ harmadik legsúlyosabb nukleáris balesete anno.

A 2017-es szivárgás idején az orosz tisztviselők mindent tagadtak: A légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig az Ozjorszk közelében működő Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben szeptemberben és októberben észlelt jelenlétét - közölte akkor a Roszatom orosz állami atomhatóság által megalakított intézményközi vizsgálóbizottság.

Steinhauser és kollégái ezért úgy döntöttek, hogy alaposabb vizsgálatot végeznek, és 1300 mérést elemeztek Európa több megfigyelő állomásának adataiból. Az új eredmények cáfolják, hogy a szennyezés forrása Romániában lett volna, ahol amúgy a legmagasabb volt a sugárzás szintje. A tudóscsapat egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy a kibocsátás a déli Urálban történt, ahol a Majak nukleáris létesítmény található. Arra is kitértek, hogy épp az orosz hatóságok késlekedése miatt nem sikerült időben megszerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek segítségével pontosan meghatározható lett volna a baleset helye, és óvintézkedéseket hozhattak volna, nehogy az eset megismétlődjön.

Az viszont gyanús volt, hogy a szivárgás kifejezetten ruténiumra korlátozódott. Reaktorbaleset esetén ugyanis különféle elemek radioaktív izotópjainak megjelenése várható. Steinhauser ezért addig kutatott, míg ki nem derítette, hogy az esemény előtt egy olasz nukleáris kutatóintézet cerium-144 szállítmányt rendelt Majaktól, a ruténium-106 szivárgása ehhez köthető. Aggasztó, hogy bár senkinek nem esett baja, Oroszország mégsem vállalta a felelősséget a balesetért.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.