A vízsugarak a remény sugarai

Európára költözhet az egész Föld!

Kétszáz kilométer magas vízsugarak törhetnek fel időnként a Jupiter Európa nevű, jég borította holdjának felszínéről a Hubble űrtávcső adatait elemző amerikai kutatók szerint.

2013.12.14 19:13MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: Hubble Space Telescope Facebook-oldal

A tudósok úgy vélik, ez az égitest lehet az egyik hely a Naprendszerben, ahol talán életre bukkan egyszer az ember.

Ha valóban vízről van szó, az arra utal, hogy a hold kérge alatt feltételezett óceán vize könnyen felszínre tud jutni legalább időnként, ennek pedig az Európa lakhatóságát felderítő jövőbeli expedíciók szempontjából is jelentősége lehet - olvasható a tudósoknak a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányában.

"Hihetetlenül izgalmas felfedezés, hiszen ha a vízsugarak kapcsolatban állnak a kéreg alatti óceánnal - melynek létében mi erősen hiszünk - akkor ez azt jelenti, a jövendő kutatások közvetlenül vizsgálhatják az Európa esetleg lakható környezetének vegyi összetételét anélkül, hogy jégrétegek alá kellene fúrni" - írta közleményében Lorenz Roth, a tanulmány vezető szerzője, a San Antonio-i Southwest Kutatóintézet munkatársa.

A kutatók a Hubble űrtávcső 2012 novemberében és decemberében, illetve 1999-ben készített felvételei segítségével azonosítottak hidrogén- és oxigéntöbbletet a hold déli féltekéjének két különböző térségében. Ezt a többletet viszonylag rövid ideig, egy alkalommal mintegy hét órán át lehet megfigyelni.

A vízsugarak akkor jelennek meg, amikor az Európa pályájának a Jupitertől legtávolabbi pontja közelében jár, és szertefoszlanak, amint a hold a bolygóhoz legközelebb eső pont közelébe ér. Ez arra utal, hogy a Jupiter vonzereje nagy szerepet játszik a felszíni repedések szűkítésében és tágításában.

Megfigyeléseik alapján a tudósok úgy gondolják, hogy az Európa vízgőzsugarai hasonlóak lehetnek a Szaturnusz egyik holdja, az Enceladus gőzkitöréseihez, ám mivel az Európának durván 12-szer nagyobb a gravitációs vonzása, ezért a mínusz 40 Celsius fokos gőz nagy része nem szökik az űrbe, mint a Szaturnusz holdjáról, hanem a 201 kilométeres magasság elérése után visszahullik a felszínre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.