Mit kell tudni a rengő magyar földről?

Mi köze a Tiszai Víztározónak vagy az iráni földrengésnek a magyarhoz?

Az elmúlt három hónapban már a sokadik földmozgást mérték Magyarországon. Bajban vagyunk?

_{2013.05.19 02:49}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A Richter-skála szerinti 3-as erősségű földrengés rázta meg a Heves megyei Tenk település körzetét. A Szeizmológiai Obszervatórium budapesti adatközpontja szerint - amely a Magyarországon és a szomszédos országokban működő on-line szeizmológiai állomások méréseit gyűjti egybe - a földlökés szombat éjjel 22.34-kor történt. Tenk Egertől 30 kilométernyire délre fekszik, Heves és Füzesabony között, nem messze az M3-as autópályától. Az elmúlt három hónapban ez volt a harmadik földmozgás a térségben.
Április 23-án hajnalban a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengést észleltek, amelynek epicentruma Heves város közelében volt. Senki sem sérült meg, de sok lakóingatlanban keletkezett kisebb mértékű kár. Mint ismeretes, egy 4,8-as földrengést követően akár még több hónapig is várhatók utórengések. Jó példa erre az oroszlányi földrengés, mely után több érezhető és százas nagyságrendű kisebb utórengés is keletkezett. A mostani, tenki földrengés az április 23-i esemény utórengésének tekinthető, tehát nem példanélküli ez a mostani eset - olvasható az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldalán.
Február 16-án a Richter-skála szerinti 3,5-es erősségű földmozgás volt ugyanebben a körzetben, akkor sem sérült meg senki, és anyagi kár sem keletkezett.

Az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakembere, Gráczer Zoltán a rengést követően a szervezet Facebook-oldalán tájékoztatta a lakosságot.

_{Kép: Facebook - MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium}

Már azt hitték, vége lesz...

Noha, a térség legutóbbi utórengése már nem is volt érezhető a helyi lakosok számára, nagy rémületet keltett a tenki 3-as erősségű földmozgás. Pedig ilyen előfordulhat: nincs olyan természeti törvény, mely szerint egy 1,9-es utórengést csak egy kisebb követhet.
De ez nem kellően megnyugtató, az egyik szemtanú azt állítja, hogy közvetlenül a földrengés előtt „a környék összes kutyája megvolt zavarodva, még az esemény után is.” Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy nagy átlagban, statisztikai szempontból ritkábbak és gyengébbek az utórengések az idő múlásával, azonban ez nem azt jelenti, hogy nem fordulhatnak elő a korábbi utórengéseknél nagyobb magnitúdójú rengések. Az egyes esetekre vonatkozóan sajnos nem lehet prognózist készíteni – jelezte az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakembere, Gráczer Zoltán.

Összeesküvés

Mindenesetre a térségben lakókat nagyon foglalkoztatja, hogy van-e törésvonal Tenk és Erdőtelek között, és arra is kérik a választ a szakemberektől, hogy az eddigi statisztikai adatokkal ellentétesen, miért ugrott meg a rengések száma, ráadásul egymáshoz közeli területeken. Az aggódó lakosok szerint vizsgálatot kellene kezdeményezni, hogy esetleg emberi tevékenység okozza-e a szokatlan geológiai eseményeket. Ám egy-egy nagyobb rengés után jellemzően több, érezhető utórengés is előfordul, tudományos szempontból ez nem meglepő. Ugyanez volt a helyzet az oroszlányi földrengést követően is. Az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakemberei mindenesetre nem tartják valószínűnek, hogy ezeket a rengéseket emberi tevékenység okozta volna.

De a megnyugtató tények ellenére is csak rövid időre állt le az aggodalom. „Az nagyon jó lenne, ha valaki tájékoztatná az embereket, hogyan készüljenek fel ezekre az eseményekre! Mert nagyon sokan pánikban vannak! Az igazság az hogy mindenki fél!” – állítja egy többszörös földrengés-szemtanú. Ám a szakemberek több fórumon is adtak tájékoztatást arról, milyen utórengések várhatók. „Sajnos a tudomány mai állása nem teszi lehetővé, hogy ezek időpontját és méretét előre jelezzük” – kért elnézést az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakembere, Gráczer Zoltán.

Mégis akadnak, akik szerint a Tiszai Víztározó miatt fordulnak elő ilyen rövid időn belül ennyire koncentráltan rengések Magyarországon. Mások azt firtatják, van-e összefüggés az Irán területén, illetve a hevesi térségben előforduló földmozgások között. Ám az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakemberei leszögezték: „Nincs összefüggés az iráni és a tenki földrengések között”, továbbá "Magyarországon nincs olyan méretű víztározó, amelyhez kapcsolódóan földrengés alakulhat ki". A világban eddig előfordult ilyen rengések (szakszóval indukált földrengések) sokkal nagyobb víztározók környezetében alakultak ki.

Meddig rengünk?

Ha már itt tartunk, a szeizmológia tudománya az egy nagyobb rengés után ugyanabban a térségben, közeli időpontban bekövetkező kisebb rengéseket nevezi utórengésnek.

A tapasztalatok alapján kicsi az esély arra, hogy még ma (vasárnap) legyen egy újabb érezhető rengés, de teljesen természetesen nem zárható ki. „Ha azt mondaná, hogy fogadjunk, azért én arra tennék, hogy nem lesz” - válaszolta az egyik kommentelőnek Gráczer Zoltán. Az, hogy nem zárható ki egy nagyobb rengés bekövetkezte, nem azt jelenti, hogy meg is fog történni. Hiszen még egy meteorológus sem tudja 100%-os biztonsággal megállapítani a másnapi időjárást. Mindenesetre, Magyarországon évtizedek óta nemhogy haláleset, de sérülés sem történt földrengés következtében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!