Az eddigi legtávolabbi gamma-kitörést fedezték fel

"Üzent" a világegyetem "peremén" megsemmisült csillag

Az eddigi legtávolabbi gamma-kitörést fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, amely a világegyetem "peremén" megsemmisült csillag "végső üzenetét" észlelte.

2011.05.27 20:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A felfedezésről szóló tanulmány az Astrophysical Journal című szaklapban jelenik meg hamarosan.
   
A "csillagrobbanást" a NASA gamma-kitöréseket regisztráló csillagászati műholdja, a Swift regisztrálta még 2009 áprilisában. A nemzetközi kutatócsoport Andrew Levan, a Warwick-i Egyetem csillagászprofesszorával az élen azonban most azt jelentette be, hogy az azóta összegyűjtött adatok alapján meghatározták a kozmikus "tragédia" helyét, amely több mint 13 milliárd fényévnyire van bolygónktól. Eszerint a csillag valamivel 13 milliárd évvel ezelőtt, az univerzum korai szakaszában semmisült meg.
   
"Ez a robbanás a világegyetem korai időszakában nyújt betekintést. Bebizonyosodott, hogy az univerzum létének első néhány százmillió évében is pusztultak el masszív csillagok" - hangsúlyozta Andrew Levan.
   
Mint kifejtette, nem szupernóváról van szó, hanem gamma-kitörésről. A masszív csillag központi részének összeomlása után a haldokló égitest közepén fekete lyuk jön létre. A többi anyagnak a fekete lyukba való spirális pályán való "beszippantása" közben jönnek létre az ultra-relativisztikus kitörések, feltehetően jetek (anyagsugarak) formájában.
   
Egy tipikus gamma-kitörés során néhány másodperc leforgása alatt több energia szabadul fel, mint amelyet a Napunk több mint tízmilliárd éves léte alatt bocsátott ki. Míg a szupernóva körkörösen sugározza az energiát, a gamma-kitörések során sugárban lövell ki az energia. Ezért nehéz a jelenséget észlelni, csupán minden ezrediket regisztrálják az asztronómusok.
   
Andrew Levan csapatával a felfedezést követő két évben megfigyeléseket végzett, s ezek alapján 90 százalékos biztonsággal határozták meg, hogy a gamma-kitörés 13,11 milliárd és 13,16 milliárd közötti időszakban történt.
   
Neil Gehrels, a NASA Swift-programjának vezető kutatója szerint, aki nem volt tagja a tanulmányt megjelentető teamnek, a kutatócsoport alapos számításokat végzett.
   
Más független szakértők azonban sokkal óvatosabbak. Richard Ellis, a Kaliforniai Technológiai Intézet csillagászprofesszora a felfedezést "potenciálisan nagyon izgalmasnak" nevezte, ám hozzáfűzte, hogy kevés az adat egy ilyen horderejű bejelentéshez. Nehézségeket okoz az is, amikor ily nagy távolságokban lévő csillagászati történéseket próbálnak "kifürkészni" a kutatók.
   
Hasonló álláspontot képvisel Richard McMahon, a Cambridge-i Egyetem professzora, rámutatva, hogy még mindig kevéssé ismert a gamma-kitörések mechanizmusa ahhoz, hogy egyéb lehetőségeket ki lehessen zárni.
   
"Még mindig leselkedhetnek ránk meglepetések" - fogalmazott Richard McMahon.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.