Keringő a csillagképződés körül

Az első csillagok mégsem voltak oly magányosak

Az Ősrobbanás utáni első csillagok mégsem voltak oly magányosak az univerzumban, mint korábban feltételezték - állítják komputeres szimuláció alapján német és amerikai kutatók.

2011.02.07 17:36MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Heidelbergi Egyetem, a Max Planck Asztrofizikai Kutatóintézet, valamint a Texasi Egyetem kutatói a Science Express online tudományos folyóiratban hozták nyilvánosságra elméletüket. A csillagok kozmikus gáz- és porfelhőkből képződnek. A gáz sűrűsége a gravitáció összehúzó hatása révén növekszik. Eközben a gáz felmelegszik, a hőmérséklet emelkedése pedig növeli a nyomást, ami megakaszthatja az "összesűrítés" folyamatát.

Amennyiben a képződménynek sikerül lehűlnie, tovább növekedhet a gázfelhő sűrűsége, amelynek egyes részei saját tömegvonzásuknál fogva egyre több gázt vonzanak magukba, míg végül megszületik az új csillag - olvasható a Heidelbergi Egyetem honlapján (http://www.uni-heidelberg.de).

A lehűlés folyamata különösen intenzív, amennyiben a gázfelhő oxigént, a porfelhő pedig szenet (grafitszemcséket) tartalmaz. Az ilyen folyamatban megszületett csillagoknak kicsi a tömege, nem nagyobb, mint a Napunké. A korai univerzum azonban még nem rendelkezett ezekkel az elemekkel, így az ősi kozmikus gázfelhők lehűlése vontatottan haladt, s az eddigi elképzelések szerint az első csillagok tömege több százszorosa volt a Napénak.

Ezek a csillagok magányosak voltak, vagy legfeljebb kettős (bináris) rendszereket alkottak, amelyek tagjai nagy távolságban voltak egymástól, s igen rövid élettartamra számíthattak. A kutatók Paul Clarkkal, a Heidelbergi Egyetem asztrofizikusával az élen komputeres szimuláció segítségével vizsgálták a csillagképződési folyamatokat, s úgy vélik, hogy a korai univerzum egészen másképp nézett ki. Az ok az első csillagokat körülvevő, tápláló anyagbefogási (akkréciós) korongban keresendő.

Amennyiben a korong több anyagot fog be, mint amennyit a csillagkezdemény felé képes továbbítani, instabillá válhat, széttöredezhet, s minden töredék egy-egy önálló csillagnak "adhat életet". Ily módon egyetlen csillag helyett több "testvér" lát napvilágot, amelyek egymáshoz oly közel lehetnek, mint a Föld a Naptól.

Életük végén ezek a többes csillagrendszerek "ellobbantak", s eközben intenzív röntgensugárzást bocsátottak ki. A korai világegyetemből származó röntgensugárzás vizsgálatára speciális űrkutatási missziókat terveznek. A német és amerikai asztrofizikusok feltételezése szerint az első csillagok némelyike, összeütközve szomszédjaival, kilökődhetett "ikertestvérei" csoportjából még azelőtt, mielőtt kellően nagy tömegre szert tehetett volna.

A hatalmas, ám rövid életű társaitól eltérően e kisebb csillagok akár több milliárd évig is "eléldegélhettek".

"Közülük némely akár még napjainkban is létezhet, s általuk megismerjük a világegyetem fejlődésének legkorábbi szakaszát" - nyilatkozta Paul Clark.

Az akkréciós korong egy központi test körül keringő diffúz anyag (általában por, gáz vagy plazma) áramlása közben létrejövő szerkezet. A keringő anyag belső súrlódása miatt egy síkba rendeződik.

A korongnak utánpótlása van kívülről, ezért a külsején lévő anyag egyre beljebb szorul, s mivel kisebb helyre szorul, összenyomódik, majd emiatt felhevül.

A befelé spirálozó, felizzott gáz vagy plazma hőenergiájának egy részét elektromágneses sugárzás formájában elveszti. A keringő anyag egy része végül a központi égitestbe jut, egy másik része a korong síkjára merőlegesen, a korong forgástengelye mentén igen nagy sebességgel, elszökik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.