Kulcsfontosságú adatokról fecseg a koponya

A szauropodák "ősanyját" találták meg Kínában

A korai szauropodák első teljes csontvázát tárták fel Kína déli részén, Jünnan (Yunnan) tartományban - a lelet révén megismerhető a Földön valaha élt legnagyobb testű állatok evolúciója.

2010.10.28 18:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Yizhosaurus sunae névre hallgató dinoszaurusz 200 millió évvel ezelőtt élt. Kilenc méter hosszú volt, négy lábon közlekedett, és már a törzsfejlődés e korai időszakában is rendelkezett a szauropodákra jellemző hosszú nyakkal, erős csontozattal - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között.

Ami döntő fontosságú a paleontológusok számára, az az érintetlen koponyája, amely igen ritka leletnek számít. "A koponya kulcsfontosságú adatokat árult el a dinoszaurusz rokoni kapcsolatairól" - magyarázta Sankar Chatterjee, a Texasi Műszaki Egyetem paleontológusa, aki a leletről az Amerikai Földtani Társaság éves közgyűlésén számol be vasárnap Denverben.

A Yizhosaurus sunae széles koponyával, "tömpe orral" rendelkezett. A szemüregek oldalt helyezkedtek el, hogy könnyebben észrevehesse a ragadozókat. Széles, U-alakú állkapcsa olyan volt, mint a későbbi szauropodáké.


Sokat elárul a a fogazata: állcsontjaiban rengeteg fűrésszerű és kanál alakú fog sorakozott. A felső és alsó állkapocs úgy működött, mint az olló két éle, lehetővé téve a dinoszaurusznak, hogy "lenyírja" a kiszemelt növényeket, majd megrágja a táplálékot.

A jelek szerint képes volt a magasba emelni fejét, és elérni a fák ágait és leveleit. Sankar Chatterjee magyarázata szerint azért olyan ritkák a korai szauropodák koponyaleletei, mert azok a kései utódaikéval összehasonlítva még viszonylag törékenyek voltak.

Aprócska a méretük is, különösen ha figyelembe vesszük, hogy mekkora testet kellett irányítaniuk a benne lévő agynak.

Ami igazán érdekessé teszi a Yizhosaurus sunae fosszíliáit, az az, hogy a csontváz a szauropodák törzsfejlődésének hiányzó láncszemét jelenti, kapcsolatot teremtve a lelőhely közelében előkerült egyéb fosszíliákkal. Évtizedekkel korábban ugyanazokból a kőzetekből az úgynevezett Prosauropoda, a korai növényevő dinoszauruszok csontjai kerültek napvilágra - ahogy a nevükből kitűnik, ezek a szauropodák elődjének tekinthetők.

A leletek ellenére nem volt azonban világos az átmenet a fajok között, a Yizhosaurus sunae viszont sokban segíthet a kérdés tisztázásában. Spencer Lucar, az Új-Mexikói Természettudományi Múzeum kurátora szerint igen fontos leletről van szó, amely révén megismerhető a Sauropodomorpha dinoszauruszok törzsfejlődésének korai időszaka.

"A fosszília ismét rávilágított a kínai őslénytani lelőhelyek gazdagságára és jelentőségére" - hangsúlyozta Lucas.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.