A sarki jég gyorsan olvad

Jéghideg háború az Északi-sarkon?

Fegyveres konfliktus lehet az Északi-sarkvidékért indult hatalmi versengésből, ha Washington nem ragadja magához a kezdeményezést, és nem ülteti tárgyalóasztalhoz a feleket - állítja egy amerikai külpolitikai szakértő.

2008.03.10 14:54MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Felfedezőkön és tudósokon kívül mást eddig nemigen érdekelt az Északi-sarkvidék, mert a jégtakaró miatt szinte járhatatlan volt, a tengerfenék ásványkincse pedig elérhetetlen mélységben feküdt. A száz dollár fölé kapaszkodó olajár viszont gazdaságossá teheti a kitermelést, a globális felmelegedés hatására pedig fontos vízi utak nyílnak a jég helyén. 

A térség így gazdaságilag és stratégiailag hirtelen felértékelődött és versengés indult érte, amiből 21. századi hidegháború lehet Scott Borgerson szerint. A washingtoni Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Affairs, CFR) kutatóintézet elemzője, volt katonatiszt új tanulmányában kifejtette, hogy a hiányos nemzetközi jogi szabályozás miatt még fegyveres konfliktus is kirobbanhat az úgynevezett arktiszi hatalmak - az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia - között. 

Az elemző szerint ez csak akkor kerülhető el, ha az amerikai kormány multilaterális, az érintett felek bevonásán alapuló diplomáciai megoldást keres. Washington viszont még fel sem ébredt. "Olyan mintha alvajáró lenne, pedig az oroszok teljes erővel nyomulnak, a norvégok, a kanadaiak és a dánok pedig ugrásra készen figyelnek" - mondta a Parti Őrség volt korvettkapitánya. 

A sarki jég gyorsan olvad: csak tavaly majdnem félmillió négyzetkilométernyi tűnt el a jégsapkából, amely most már alig feleakkora, mint 50 évvel ezelőtt. A térség így egyre könnyebben járható, ami sokmilliárdos megtakarítást jelent a hajózás számára, ráadásul a tengerfenék rejtheti a Föld még feltáratlan kőolaj- és földgázkincsének negyedét. Orosz tengeralattjárók legénysége tavaly nyáron rozsdamentes titánötvözetből készült nemzeti zászlót rögzített a tengerfenékre az Északi sarkon. 

Moszkva 1,2 millió négyzetkilométerre tart igényt a területből - amely becslések szerint 4,9 milliárd tonna kőolajat és földgázt tartalmaz -, és hadászati bombázókat is küldött a térségbe. Ilyen őrjáratra a hidegháború óta nem volt példa. "Azt gondolom, hogy a zászlós akció és a bombázórepülések felújítása provokatív lépés" - mondta a CFR kutatója. 

A Foreign Affairs című szaklapban megjelent tanulmányában Borgerson amellett érvel, hogy Washingtonnak csatlakoznia kell az ENSZ 1982-es tengerjogi konvenciójához (UNCLOS). Ennek egyik központi fogalma a kontinentális talapzat; a partot szegélyező terület, amely szerkezetileg a szárazföldhöz kapcsolódik, annak víz alatti folytatása. 

A kontinentális talapzat külső határáig terjed az adott ország gazdasági övezete, amelyben az erőforrások kiaknázására (halászat, bányászat) és a közlekedés szabályozására vonatkozó kizárólagos jogokat élvez.

A határ a hagyományosan követett gyakorlat alapján a parttól 200 tengeri mérföldre (370 kilométerre) húzódik, pontos megállapítására viszont egyre fejlettebb módszerek vannak. Az arktiszi hatalmak most mind ilyen, tudományos kutatással megalapozott érvekkel próbálják igazolni területi igényeiket. 

Orosz és dán kutatócsoportok már tavaly óta dolgoznak a térségben, februárban pedig a New Hampshire állambeli egyetem oceanográfusai kimutatták, hogy Alaszka kontinentális talapzata 100 tengeri mérfölddel (185 kilométerrel) tovább nyúlik az Északi-sark felé, mint azt korábban gondolták. 

A tudományos bizonyítékok alapján kijelölt övezetek egymást fedik, így egyre több a vitás kérdés és a lehetséges konfliktusforrás, a 25 éves nemzetközi tengerjogi egyezmény alkalmazhatósága az Északi-sarkvidék viszonyaira pedig nem egyértelmű - írja Borgerson. Washingtonnak mégis csatlakoznia kell a konvencióhoz, hogy leülhessen a nemzetközi jog tárgyalóasztalához, és az UNCLOS-ból kiindulva új arktiszi egyezmény tető alá hozására kell törekednie, különben káoszba süllyed a térség. 

A csatlakozást a Bush-kormány, katonai és energetikai óriáscégek, illetve civil és környezetvédő szervezetek is támogatják, de a szenátus még nem lépett az ügyben. "Nem lesz jeges hidegháború - nyilatkozott egy névtelenséget kérő kormánytisztviselő. - Természetesen nekünk is részt kell vennünk a tengerjog továbbfejlesztésében. Nem úgy van az, hogy ha mi nem vagyunk ott, akkor nem is történik semmi - hanem akkor nélkülünk történik minden."

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.