Pár évtized, és itt a robotházasság...

Robotnak is kimondhatjuk az igent...?

Gondolnák, hogy alig pár évtizeden belül lesz olyan pontja a Földnek, ahol elfogadják, sőt esetlegesen akár törvény biztosítaná a jogot, hogy az ember robottal házasodjon össze?

2008.02.26 15:30National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

El tudják képzelni, hogy alig több mint ötven év múlva elfogadott dolog lesz, ha valaki egy robotba lesz szerelmes és vele éli hétköznapjait? Nos, a mesterséges intelligenciát kutató David Levy nemcsak elfogadja, hanem hiszi is, hogy mindez be is fog következni.

David Levy egyáltalán nem foglalkozik science fiction-nel: az egykori híres sakkjátékos, aki éppen sakk-karrierje miatt csak tavaly, 62 évesen védte meg doktori disszertációját a maastricht-i egyetemen, nagyon is komolyan gondolja, hogy a robot-ember kapcsolat is képes fejlődést felmutatni. Immár több mint 30 éve izgatja Levyt, hogy a gépek és az emberek miként kommunikálnak egymással, hogy miként reagál a gép az emberi tevékenységre. K

ezdetben természetesen szakmájához közel álló területen kutatott: a sakkgépek intelligenciáját vizsgálva jutott el odáig, hogy az emberi gondolkodásmód legtökéletesebb imitációjára is képes számítógépes rendszerekkel foglalkozzon. Csakhogy ezen rendszerek Levy szerint nemcsak agytornához használhatóak: a közeljövőben a skót származású egykori sakkmester szerint érzelmileg is pótolni tudják majd a társ nélkül élő embereket.

Szeretni az érzés kedvéért?

Hogy negyven vagy ötven év múlva lesznek olyanok, akik egy robotba lesznek szerelmesek, egy robotot vennének el feleségül, vagy éppen azokkal élnének nemi életet? Nos mindezek eretnek gondolatnak tűnnek, és nem csoda, ha valóban kétségeket ébreszthetnek az olvasókban. A Scientific American nevű tudományos szaklapnak adott interjújában, illetve egy tavaly megjelent könyvében Levy olyan érveket sorakoztat fel, amelyek mégis legalább féligazsággal rendelkeznek.

Levy arra hívja fel a figyelmet, hogy manapság már egyáltalán nem ritka az, hogy úgy esnek szerelembe az emberek, hogy még életükben nem is látták egymást, csak az internet segítségével chateltek. Ez Levy szerint jól mutatja, hogy az ember képes anélkül is érzelmi kitöréseket produkálni, hogy valójában ismerné a vonal túlsó végén ülő hús-vér embert.

Az ember képes szeretni a saját szerelmének érzése kedvéért, nem mindig kell hozzá egy létező társ. Levy szerint a jövő nemzedékei számára azért sem lesz idegen a robotokhoz való gyengéd viszony, mivel ők már eleve rengeteg kütyüvel, „robotkezdeménnyel” körülvéve nőnek fel. A közeljövőben viszont olyanoknak is megadatik a „társas” együttlét, akik alapvetően valamilyen okból kifolyólag nem találják az összhangot embertársaikkal: a magányosabb, zárkózottabb emberek szorosan kötődhetnek majd az egyre fejlettebb mesterséges intelligenciával és érzelmi reakciókkal beprogramozott robotokhoz.

„Ha egyszer magányos valaki, szomorú és szörnyen érzi magát, akkor nem jobb, ha mégis talál egy robotot, ami azt állítja, hogy szereti őt, sőt még úgy is viselkedik” – teszi fel a provokatívnak tűnő kérdést Levy a Scientific American hasábjain. „Az emberek nem egy algoritmusba fognak beleszeretni, hanem egy olyan ember-szimulátorba, amelyik valóban meggyőzően képes utánozni az emberi viselkedést” – teszi hozzá Levy.

Ötven év múlva meg sem döbbenünk?

Ráadásul Levy szerint a ma elképesztőnek tűnő ötlet 50 év múlva már egyáltalán nem lesz olyan megdöbbentő. „Ha belegondolunk abba, hogy 100 évvel ezelőtt milyen elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaha is azonos neműek kössenek házasságot, akkor jól látjuk, hogy milyen változáson mehet keresztül rövid időn belül a házasság fogalma. Sőt azt sem szabad elfelejteni, hogy 12 amerikai államban csak a 20. század második felében vált legálissá a feketék és fehérek közötti házasság. Ma már botrány lenne, ha valaki faji alapon korlátozni próbálná a házasságkötést” – hangsúlyozza az egykori sakkjátékos.

A nehezen elképzelhető történetnek azonban van legalább egy további aspektusa is, amely sokak számára ugyancsak nehezen elképzelhető következményekkel járna: ez az aspektus pedig a testi aspektus.

Hogy robottal éljen valaki nemi életet, az ma egyértelműen abszurdnak tűnő gondolat, noha az amerikai szaklap arra is felhívja a figyelmet, hogy a robottechnológia éllovasainak számító japánok és dél-koreaiak ma már olyan szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, ahol pénzért cserébe nem egy prostituált elégíti ki különféle igényeiket, hanem ugyanazon áron egy robottestet kapnak.

Az emberiességi szempontok mellett ez utóbbi gyakorlatnak még az az előnye is meglenne Levy szerint, hogy könnyebben megfékezhető lenne a különféle nemi betegségek terjedése. Levy persze nem állítja, hogy az emberek közötti érzelmi kapcsolatok eltűnnének, és mindenki majd a robotokat választaná, ennek ellenére azért elképzelése mégis elég bizarrnak tűnik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.