Kimutatható sugárkárosodás nem volt hazánkban

A sugárfertőzés nem rovarcsípés vagy gyomorrontás

Az atomenergia békés és katonai célokra való felhasználása, a radioaktív izotópok használatának terjedése sokakban még ma is félelmet kelt. Az ország sugáregészségügyi központja vezetőjének szavaiból azonban kiderül, hogy hazánkban máig kevés károsodás írható a "veszélyes üzem" számlájára.

2009.11.16 09:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A sugárforrások alkalmazása Magyarországon eddig egy ember ujjpercébe került - fogalmazott az MTI-Pressnek egyik mesterét, Köteles Györgyöt idézve Turai István, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) vezetője. A főigazgató-főorvos számára - mint mondta - megnyugtató, hogy amíg egy Fülöp-szigeti kompkatasztrófában ezerötszázan lelték a halálukat, Indiában a bhopali vegyi mérgezés utáni reggelen háromezerötszáz halottat számláltak, addig a nukleáris alkalmazások terén elszenvedett balesetek még csak megközelítő értéket sem mutatnak.

Az említett hazai példára visszatérve felidézte, hogy az utóbbi negyven évben Magyarországon három olyan esetet jegyeztek fel, amikor ipari radiográfusok sugárforrást használva végezték hegesztési varratok vizsgálatát, és közben megsérültek. Mindhárman kezükre kaptak káros sugárdózist. "Néha műszer-meghibásodás vagy emberi hiba miatt a sugárforrás nem jut vissza az ólomkonténerbe" - magyarázta a főorvos. Hozzátette, hogy csak az egyik esetben kellett egy ujjpercet amputálni.

Az OSSKI vezetője 33 éves szakmai tapasztalataira alapozva leszögezte, hogy "kimutatható sugárkárosodás, azonosítható sugársérülés senkinél sem fordulhatott elő" hazánkban a csernobili nukleáris baleset nyomán sem, olyan kicsi volt a terhelés mértéke.

Az éves átlagos, természetes forrásból származó háttérsugárzásnak kevesebb mint egytizede volt a sugárterhelés emelkedése. Közlése szerint ez megegyezik azzal az értékkel, amely a háttérsugárzás ingadozását jellemzi az ország különböző pontjain. Az atomenergia békés célú felhasználásával a főigazgató-főorvos egyetért.

Mint elárulta, számára megnyugtató, hogy ilyen magas szavazati aránnyal hagyták jóvá a paksi atomerőmű bővítését. "Az atomenergiánál tisztább, megbízhatóbb energiaforrása ma nincs az emberiségnek" - fejtette ki véleményét. Hozzáfűzte, hogy intézetük már a paksi atomerőmű működése előtt és azóta is rengeteg környezeti és élelmiszermintát vett a létesítmény közvetlen közeléből, de kimutatható radioaktivitás-növekedést nem észleltek.

Izotópcsempészés

Mint elmondta, az OSSKI-t 1957 januárjában az akkori atomháborús hangulatnak megfelelően azért hozták létre, hogy felkészüljön egy esetleges atomcsapás sugárbiológiai hatására. Ma már békésebb helyzetekben számítanak szakértelmükre: krónikus, kisdózisú sugárterheléssel foglalkoznak, azaz a sugárforrások békéscélú alkalmazásainak hatásaival.

- A mi munkánk az, hogy az egészségügyi minisztériumi rendelet értelmében az esetleges sugársérültek ellátására kiválasztott kilenc intézmény munkatársait tovább képezzük - fejtette ki Turai István. Hozzátette, hogy a világban nem tartanak fenn külön kórházi részlegeket, személyzetet ilyen célból. - A leggazdagabb országok sem képesek erre, és meg kell, hogy mondjam, nincs is rá szükség - jegyezte meg.


Nézete szerint inkább arra van szükség, hogy minél több orvos kapjon információt a sugársérülésekről, méghozzá annak érdekében, hogy a sugárforrás okozta tüneteket ne tévessze össze a rovarcsípéssel, allergiával vagy gyomorrontással. Mint elmagyarázta, általános, nem specifikus tünetekről van szó. Ha a szervezet nagy részét éri sugárterhelés, fejfájással, gyengeséggel, hányingerrel, hányással kezdődik. A leggyakoribb eset, ha valaki talált vagy eltulajdonított izotóptól kap bőrégést, amely napok alatt az üszkösödésig is eljuthat.

Magyarországon azonban még ilyenre nem volt példa. Új feladatot jelent az intézet szakemberei számára, hogy felkészüljenek a radioizotópok rosszindulatú, bűnelkövető vagy terrorcélú alkalmazására, bár - ahogyan a főorvos rámutatott - a következmények szempontjából nincs jelentősége annak, hogy baleset vagy szándékos alkalmazás miatt kap valaki többlet sugárterhelését. Ilyen jellegű terrorcselekmény Magyarországon még nem fordult elő, de olyasmi igen - nem is egyszer -, ami ehhez vezethetett volna - mondta a szakember azokra az esetekre utalva, amikor különböző hasadóanyagokat vagy más radioaktív izotópokat csempésztek be az országba, főként Ukrajna felől. Ezeket általában a feketepiacon értékesítik, és azért veszélyesek, mert piszkos atombombát lehet belőlük gyártani.

Az elnevezésen azt kell érteni, hogy a hagyományos robbanóanyaghoz valamilyen formában izotópot kevernek, és emiatt nem csak a hagyományos robbanás hatásával kell számolni, hanem sugársérüléssel is. Ilyen sérülést vagy abból fakadó betegséget ugyan még nem írt le a szakirodalom, de arra bőségesen volt példa, amikor forrásokat tulajdonítottak el - emlékeztetett Turai István. Megemlítette azt a néhány hónappal ezelőtt Argentínában történt támadást, amelyet fegyveresen hajtottak végre egy izotóptároló ellen.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.