Harminckilós az égből jött vaskőzet

Húsz éve nem volt ilyen - Vasmeteorit az Antarktiszon!

Német kutatók egy 31 kilogrammos vasmeteoritra bukkantak az Antarktiszon, ami jelentős eseménynek számít, tekintve, hogy hivatalosan közel 20 éve nem talált senki ilyen "égi kőzetet".

2008.02.08 11:13National Geographic

Jeges kincskeresésnek is nevezhetnénk a négy német kutató (többek között a Földtudományi és Nyersanyagkutató Hivatal /Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe -BGR/ valamint a Hamburgi Egyetem Ásványtani Múzeum munkatársainak) kéthónapos antarktiszi expedícióját, melynek eredménye nem csak egy 31 kilogrammos vasmeteorit, hanem további 15 kisebb meteorit volt.

Ez utóbbi leletek összesen másfél kilót tesznek ki. A QueenMET Expedíció kutatói kedden Németországban mutatták be szerzeményeiket. A vasmeteorit már önmagában véve is kisebb szenzációnak számít, nem csak mérete miatt, hanem mert ezek nagyon ritkák.

A talált meteoritok 95 százaléka kő, csupán 4 százalékuk vas, a fennmaradó egy százalék pedig vegyes összetételű. A vasmeteoritok sem tisztán vasból épülnek fel, rendszerint nikkel és egyéb "szennyezőanyagok" is megtalálhatók bennük.

A most talált meteorit a kutatók szerint eredetileg kétszer, de akár tízszer ekkora is lehetett; a Föld légkörébe érve ugyanis a meteoritok a súrlódás okozta égés során tömegük mintegy 60-90 százalékát elveszítik. Ezek a meteoritok valószínűleg több ezer éve a jégben pihennek, korukat csak részletes vizsgálatok után tudják meghatározni.

A vasmeteorit egykor egy vegyes összetételű égitest magja lehetett, a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygó övben. A kisbolygó övben keringő meteorok gyakran keresztezik egymás útját, ilyenkor akár ütközhetnek is, az ütközések révén pedig más pályára állnak, vagy széttöredeznek. A meteorok töredékénél előfordul, hogy „életük” során keresztezik a Föld pályáját, és esetleg becsapódnak.

A földfelszínre hulló meteorokat nevezzük meteoritoknak. A légkörbe való belépés során a súrlódás következtében anyaguk nagy része elég, ha kis darabról van szó, akár az egész kőzetdarab is „elfogyhat”, így nem jut semmi a földfelszínre. A felszínt elérő meteoritok nagy részét kis méretük miatt, vagy azért mert tavakba, tengerekbe hullottak, nem is fedezik fel.

A jeges kontinens ideális hely a meteoritkereséshez

Az Antarktisz a meteoritvadászok számára maga a paradicsom, hiszen itt őrződnek meg legjobban a lehullt kőzetdarabok. A szakértők szerint ideális helyek a meteoritkeresésre az ún. kék jégmezők. Ezek olyan területek, ahol a mélyben lévő jég a nagy nyomás hatására a felszínre kerül. Az így felbukkanó idős jégrétegek gyakran tartalmaznak több ezer éves, világűrből származó anyagokat, amelyek az ún. meteoritcsapdákban gyűlhetnek össze.

A meteoritcsapdák ott alakulnak ki, ahol a jég mozgása, egy útjába került szikla vagy felszíni kiemelkedés miatt lelassul. Itt a jég gyorsabban olvad, mint ahogy a mélyből pótlódni tud. A jég felszínén így keletkezett mélyedésekben felhalmozódnak az elolvadt jégből kiváló, egykor beágyazott meteoritok. A QueenMET Expedíció is elsősorban ilyen területeket vizsgált.

A jelenség csak néhány évtizede ismert. 1969-ben japán kutatók bukkantak rá ilyen meteoritcsapdára, bár először azt hitték, hogy földi kőzettörmelékkel van dolguk. Azóta több meteoritot is találtak "ezzel a módszerrel" a jeges kontinensen. Ezeknek a feltárásoknak mintegy megkoronázása a most talált nagy vasmeteorit.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.