Tudomány
Egyenlőtlen és nehezen kiszámítható az akadémiai pálya a fiatalok számára - Felmérés
"Óriási probléma, hogy a hazai tudományos pálya vonzereje fokozatosan csökken, és a tehetséges magyar fiatalok közül sokan vállalatoknál vagy külföldi egyetemeken képzelik el karrierjüket".
2022.10.27 06:30MTINemcsak alacsony a fiatal kutatók jövedelme, de az egyenlőtlenségek is nagyok közöttük, még hasonló tudományos teljesítmény esetén is - derül ki a Fiatal Kutatók Akadémiája, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Corvinus Institute for Advanced Studies és az MTA Könyvtár és Információs Központ munkatársainak kérdőíves felméréséből, amelynek eredményei a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kiadásában jelentek meg.
A Fiatal Kutatók Akadémiája 2021-ben készített kérdőíves felmérést a 45 évnél fiatalabb kutatók körében, hogy a fiatal kutatók és oktatók jövedelmét és annak forrását számszerűsíteni tudja a korai életpálya minden szakaszában - közölte az MTA az MTI-vel szerdán.
A jövedelmi adatok mellett a felmérésben részletesen rákérdeztek a válaszadók munkával való elégedettségére, a munkaidőben végzett tevékenységeikre, valamint a COVID-19-járvány miatti lezárások hatásaira is. A kérdőív segítségével a válaszadók tudományos teljesítményének összehasonlítására is lehetőség nyílt.
"Óriási probléma, hogy a hazai tudományos pálya vonzereje fokozatosan csökken, és a tehetséges magyar fiatalok közül sokan vállalatoknál vagy külföldi egyetemeken képzelik el karrierjüket" - értékelték a helyzetet a közleményben.
Mint a jelentésben olvasható, a kérdőívet több mint 1100-an töltötték ki, ami az MTA 45 év alatti köztestületi tagjainak számához viszonyítva (3 190 fő) igen magas részvételi aránynak tekinthető. A mintában adjunktusi/tudományos munkatársi besorolással rendelkezők vettek részt a legtöbben (46 százalék), de sok docens/tudományos főmunkatárs (25 százalék), tanársegéd/tudományos segédmunkatárs (17 százalék) és doktori hallgató (10 százalék), illetve néhány egyetemi tanár/tudományos tanácsadó is válaszolt a kérdésekre.
A kutatás eredményei szerint nemcsak alacsonyak a kutatói és oktatói jövedelmek, de jelentős különbségek is találhatók köztük. A nők jövedelme szignifikánsan alacsonyabb a férfiakénál. Ez a hátrány az életkor előrehaladtával növekszik, ami a tanulmány szerint egyértelműen a gyermekvállalással hozható összefüggésbe.
A jelentésben kitértek rá, hogy a vidéki munkahelyű kutatók jövedelme akkor is alacsonyabb a Budapesten dolgozókénál, ha a válaszadók minden egyéb jellemzőjét figyelembe veszik (azonos életkorú, nemű és beosztású kutatókat hasonlítanak össze, akik csak abban térnek el egymástól, hogy Budapesten vagy vidéken van-e a főállásuk). A válaszadók jövedelmében nagyon magas a másodállások és az ösztöndíjak aránya, ami nagy leterheltséget és bizonytalanságot von maga után, valamint megnehezítheti többek között a fiatal kutatók családtervezését is.
Az eredmények szerint a nettó összjövedelem átlaga nemi és Budapest-vidék bontásban jól mutatja, hogy a nők és a vidéki munkahelyen dolgozók jövedelemhátránya az életkor előrehaladtával emelkedik.
Emellett azt is megállapították, hogy az életkor előrehaladtával a válaszadók kutatásra fordított ideje csökken. Ezzel összefüggésben a 36-40 éves nők publikációs hátrányba kerülnek a férfiakkal szemben, amit e kutatás mutatott ki először Magyarországon. Habár e lemaradást a nők 41-45 éves korukra ledolgozzák, korábbi hátrányuk miatt a hivatkozások számában jelentősen lemaradnak a férfiaktól. Ez a lemaradás a pályázati rendszerekben alkalmazott kutatói értékelések során pedig olyan hátrányt jelent, amit a kutatásfinanszírozási rendszer egyelőre nem kezel.
Rendkívül nagyok a különbségek az oktatással töltött óraszámokban is, ami nagyon megnehezíti a jellemzően alacsony jövedelmű fiatal oktatók karrierjének fejlődését, hiszen az egyéni előmenetelben elsősorban a tudományos teljesítmény számít. A COVID-19-járvány különösen azokat érintette rosszul, akik alacsonyabb jövedelemből élnek, kisgyermeket nevelnek, és egyetemi oktató-kutatóként dolgoznak, tovább erősítve a fennálló egyenlőtlenségeket.
A kutatás szerzői kiemelik: törekedni kell rá, hogy a fiatal oktatói-kutatói réteg minden tagja jobb élet- és munkakörülményekhez jusson, hiszen a jobb átlagteljesítmény a kiválóságra is ösztönzőleg hat.
A kutatásról készült részletes beszámoló az MTA honlapjáról érhető el.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 11:05 'Add ide a telefont, vagy megszurkállak' - késsel rabolt ki egy gyereket egy jánoshalmi férfi
- 11:00 Szijjártó Péter: újabb légijárat indul nyártól Magyarország és Kína között
- 10:38 Forma-1: Thaiföld is futamot rendezne
- 10:29 Négy családi házat kellett kiüríteni Gödöllőn egy világháborús robbanóeszköz miatt
- 10:18 Megérkeztek a Magyar Nemzeti Zarándoklat résztvevői Rómába
- 10:05 Minden eddiginél nagyobb katonai segélyt nyújt a brit kormány Ukrajnának
- 10:00 Varga Mihály: az IMF is megerősítette, a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06