Ukrajnai háború

Nem indul el idén az Európai Űrügynökség marsszondája

Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót.

2022.03.17 20:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön úgy döntött, hogy az orosz űrhivatallal közös Mars-missziója nem indul el idén az ukrajnai háború miatt.

Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót - írta a BBC hírportálja.

A brit építésű Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolt volna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével. Az űrhajó raktárba kerül, amíg ki nem derül, hogyan indulhat a Marsra.

A lehetőségek széles skáláját vizsgálják attól az opciótól, hogy újrakezdődhet az együttműködés az orosz Roszkozmosszal egészen addig, hogy a hiányzó technológia kiépítésére új partnereket keresnek, utóbbi esetben mindenekelőtt az Egyesült Államok jöhet szóba. Egyelőre semmi sem zárható ki, de az tűnik reálisnak, hogy az együttműködés felfüggesztése évekkel halasztja el a felszállást.

Az egyik nehézség, hogy a Rosalind Franklinnek - melyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el - a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, tíznapos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna.

Az ESA Tanácsának döntése azt jelenti, hogy legkorábban 2024 vége felé szállhat fel az űrhajó. Mivel a bolygók közti út nyolc hónap, 2025 közepénél előtt nem landolhat a Mars felszínén.

A Rosalind Franklin a második szakasza az ExoMars kétrészes űrprogramnak. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, amely a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni.

A misszió második részének minden eleme felépült és indulásra kész, ha nem lenne háború, orosz rakétával indulna, német építésű űrhajó vinné a Marsra, majd orosz leszállóegység helyezné a vörös bolygó felszínére. A felfüggesztés miatt az ESA új rakétát és leszállóegységet keres.

Lehetne találni másik, nem orosz rakétát a 2024-es induláshoz, de nem lenne ilyen egyszerű a leszálláshoz szükséges eszközök beszerzése nyugati forrásból. A szakértelem megvan Európában és az Egyesült Államokban is a leszállórendszer megépítéséhez, de a tervezés, az építés és a tesztelés szinte biztosan több mint két évet venne igénybe, így a Rosalind Franklin valószínűleg nem indul az űrbe 2026 előtt, de talán 2028-ig is várni kell rá.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.