Tudomány

A valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás vezetett az 1861-es szumátrai földrengéshez

A lassú földrengés egy olyan hosszan elnyúló nyomásfelszabadulás, amelyben a tektonikus lemezek anélkül csúsznak el egymáson, hogy jelentős földrengést vagy pusztítást okoznának.

2021.05.14 00:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést - állapították meg a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói.

Eredményeik szerint a jelenlegi globális földrengéskockázati elemzések hiányosak lehetnek.

A lassú földrengés egy olyan hosszan elnyúló nyomásfelszabadulás, amelyben a tektonikus lemezek anélkül csúsznak el egymáson, hogy jelentős földrengést vagy pusztítást okoznának. Ez évente vagy napi szinten néhány centiméternyi elmozdulást jelent - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A szingapúri kutatók a tengervízszint változásainak tanulmányozása céljából vizsgáltak úgynevezett mikroatollokat alkotó ősi korallokat a Szumátrához közeli Simeulue-szigetnél.

Az oldalirányba és felfelé is növő korallmikroatollok a látható növekedési mintáik révén a tengervízszint és a tengerszint feletti magasság változásainak természetes mérőműszerei.

A kutatók összevetették a mikroatollok adatait a tektonikus lemezek mozgásának szimulációival és megállapították, hogy 1829-től egészen az 1861-es szumátrai földrengésig a Simeulue-sziget délkeleti része a véltnél gyorsabban süllyedt alá a tengerbe, ami egy lassú földrengésre utal.

A lassú földrengés hatására a tektonikus lemezek találkozásánál lévő sekély régióban ugyan mérséklődött a nyomás, ám áttevődött egy szomszédos mélyebb szegmensbe, ami végül 8,5-ös erősségű földrengéshez és szökőárhoz vezetett 1861-ben, rengeteg halálos áldozatot követelve és hatalmas pusztítást okozva.

A szakemberek szerint ez volt a valaha mért leghosszabb ideig tartó lassú földrengés, amely átírja az ilyen jelenségek időtartamára és folyamatára vonatkozó jelenlegi ismereteket.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy ezek a "lassú csúszások" mindössze néhány órán vagy hónapon át tartanak, ám a mostani eredmények azt mutatják, hogy akár évtizedekig is elhúzódhatnak anélkül, hogy a történelmi feljegyzésekben szereplő katasztrofális rengéseket vagy szökőárakat okoznának.

A Nature Geoscience című folyóiratban publikált tanulmány szerint a jelenlegi földrengéskockázati elemzések talán figyelmen kívül hagyják a folyamatban lévő lassú földrengéseket, így az általuk jelentett fenyegetést sem veszik számításba.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.