Tudomány

A Brit-szigetek férfijainak 1. századi hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben.

2021.02.21 23:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az 5 centiméter magas rézszobor 2018-ban került elő a földből a brit National Trust műemlékvédelmi alapítvány kezelésében álló cambridgeshire-i Wimpole parkban.

A kis szobor egy jól vágott frizurájú, bajszos férfit ábrázol.

Shannon Hogan, az alapítvány régésze a The Guardiannek elmondta, hogy kezdetben egy kelta istenségnek vélték a szobrot, de most már úgy gondolják a szakértők, hogy inkább egy korabeli átlagos fiatalember külsejéről ad képet.

Nagyon kevés ábrázolás vagy írott dokumentum maradt fenn a római korszakból arról, hogy milyenek voltak az őslakosok - mesélte a régész hozzátéve, hogy ezért is izgalmas a szakértőknek az az elmélete, hogy a szobor megmutathatja, hogyan néztek ki a korabeli férfiak, milyen stílusú volt a hajviseletük.

Hogan megjegyezte, hogy a szobor jólfésült frizurája, ami hasonlít az úgynevezett focistafrizurához, magyarázható a szobor elkészítésének korlátaival, ugyanakkor a szakemberek szerint az alkotó maga döntött arról, hogy például szakállal vagy anélkül ábrázolja a modellt.

Hogan szerint könnyű lett volna szakállat készíteni a férfinak, mégsincs neki, ami arra utalhat, hogy egy átlagos fiatalember arcát ábrázolhatta a készítő.

A szobrot háromszáz tárgyi lelet között találták az ásatáson, ami egy parkoló megépítését előzte meg. A figura eredetileg egy spatulához volt rögzítve, amivel gyógyszert keverhettek vagy az íráshoz használt viasztáblát simíthatták le.

A régészek még nem tudták biztosan kijelenteni, hogy a szobor, amely az első évszázadból származik, római vagy kelta, de továbbra is szerepel a lehetséges elméletek között, hogy olyan kelta istenség lehetett, akinek ez az első ismert ábrázolása.

A wimpole-i régészeti helyszín környékén az évszázadok alatt változott a földhasználat: kezdetben állattenyésztésre használták, később a rómaiak által alapított település környékén azonban elsősorban földművelés folyt.

A település egy bejáratott kereskedelmi hálózat központja lehetett. Az ásatáson római katonai öltözékek darabjait, érméket, egy fejsze fejét, kozmetikai eszközöket, lószerszámokat és brossokat is találtak.

Chris Thatcher, a feltárson közreműködő Oxford East Archaeology kutatója szerint a szobor a korszak "esztétikájáról és szimbolikájáról" is sok mindent elárul. A figura kezében tartott nyakperec például jellegzetes státuszszimbólum.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.