Tudomány
Tiszta édesvíz alkotta a Jeges-tengert a jégkorszakokban
A jégréteg alatti víztömegek teljesen édesvízzé válását a szakértők a globális tengerszint akkori nagyon alacsony állásával magyarázzák.
2021.02.02 01:30MTIAz elmúlt 150 ezer évben a jégkorszakok idején legalább kétszer borította kilométernyi vastag jégréteg és alkotta teljes mértékben édesvíz a Jeges-tengert az Északi-sark körül - állapították meg német kutatók.
A bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) és a Brémai Egyetem Tengeri Környezettudományi Központjának szakértői hétfőn közölték geotudományos elemzésük eredményét.
A kontinensek jégpáncéljának úszó nyúlványai egészen a Jeges-tengerig jutottak az úgynevezett Saale-jegesedés alatt 150-130 ezer éve és a Weichsel-jegesedés idején 70-60 ezer éve. A több mint 900 méter vastag jégréteg alatt idővel kizárólag édesvíz halmozódott fel - állapították meg szakértők a tengerfenék üledékének elemzéséből.
Eredményeiket a Nature című tudományos lapban mutatták be.
Eddig az AWI információi szerint nem voltak tudományos ismeretek a Jeges-tenger jégkorszaki jégpáncéljának kiterjedéséről. Ez több mint 15 millió négyzetkilométernyi terület, amely Kanadától, Skandináviától és Oroszországtól északra terül el és teljesen beborítja a Föld északi sarkvidékét.
A jégréteg alatti víztömegek teljesen édesvízzé válását a szakértők a globális tengerszint akkori nagyon alacsony állásával magyarázzák: a jégkorszakok idején a mai szinthez képest 130 méterrel alacsonyabban volt a vízszint. Szárazra kerültek az óceánokat elválasztó földsávok, például a Bering-szoros, miközben más összeköttetéseket, átjárókat blokkoltak a tengerfenékig lenyúló jégrétegek vagy jéghegyek.
A jég alatt a több ezer év során egyre több édesvíz halmozódott fel, mely a nyári jégolvadáskor és a folyók révén a Jeges-tengerbe jutott.
A kutatók azt követően jutottak erre, hogy a kérdéses időkből származó üledékből hiányzik a tórium nevű elemnek a tengeri üledékben jellemző módon előforduló izotópja.
Ez az uránnak a sós tengervízben történő természetes szétesésével keletkezik és hosszú felezési ideje miatt sokáig kimutatható. Hiánya ezért arra enged következtetni, hogy az óceán akkoriban édesvízből állt - közölték a szakértők. Más valószínű magyarázat nem létezik a jelenségre.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 17:49 Moszkva szerint bizonyított a kapcsolat az ukrán nacionalisták és a krasznogorszki terrortámadás elkövetői között
- 17:45 Ukrán főügyészség: már több mint ötszáz gyermek halt meg a háborúban
- 17:17 Megnyílt a Nyugati pályaudvaron a felújított keresztaluljáró
- 16:57 Franciaországban minden templom elé rendőri erőket vezényelnek a húsvéti ünnepekre
- 16:31 Három frontszakaszon számolt be haladásról az orosz védelmi minisztérium
- 16:10 Gerincműtéten esett át Gulyás Gergely, újra kellett tanulnia járni
- 15:40 Magyar Péter szerint a Karmelitában megírt forgatókönyv alapján készült Varga Judit Hajdú Péternek adott interjúja
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06