Tudomány

Tiszta édesvíz alkotta a Jeges-tengert a jégkorszakokban

A jégréteg alatti víztömegek teljesen édesvízzé válását a szakértők a globális tengerszint akkori nagyon alacsony állásával magyarázzák.

2021.02.02 01:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elmúlt 150 ezer évben a jégkorszakok idején legalább kétszer borította kilométernyi vastag jégréteg és alkotta teljes mértékben édesvíz a Jeges-tengert az Északi-sark körül - állapították meg német kutatók.

A bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) és a Brémai Egyetem Tengeri Környezettudományi Központjának szakértői hétfőn közölték geotudományos elemzésük eredményét.

A kontinensek jégpáncéljának úszó nyúlványai egészen a Jeges-tengerig jutottak az úgynevezett Saale-jegesedés alatt 150-130 ezer éve és a Weichsel-jegesedés idején 70-60 ezer éve. A több mint 900 méter vastag jégréteg alatt idővel kizárólag édesvíz halmozódott fel - állapították meg szakértők a tengerfenék üledékének elemzéséből.

Eredményeiket a Nature című tudományos lapban mutatták be.

Eddig az AWI információi szerint nem voltak tudományos ismeretek a Jeges-tenger jégkorszaki jégpáncéljának kiterjedéséről. Ez több mint 15 millió négyzetkilométernyi terület, amely Kanadától, Skandináviától és Oroszországtól északra terül el és teljesen beborítja a Föld északi sarkvidékét.

A jégréteg alatti víztömegek teljesen édesvízzé válását a szakértők a globális tengerszint akkori nagyon alacsony állásával magyarázzák: a jégkorszakok idején a mai szinthez képest 130 méterrel alacsonyabban volt a vízszint. Szárazra kerültek az óceánokat elválasztó földsávok, például a Bering-szoros, miközben más összeköttetéseket, átjárókat blokkoltak a tengerfenékig lenyúló jégrétegek vagy jéghegyek.

A jég alatt a több ezer év során egyre több édesvíz halmozódott fel, mely a nyári jégolvadáskor és a folyók révén a Jeges-tengerbe jutott.

A kutatók azt követően jutottak erre, hogy a kérdéses időkből származó üledékből hiányzik a tórium nevű elemnek a tengeri üledékben jellemző módon előforduló izotópja.

Ez az uránnak a sós tengervízben történő természetes szétesésével keletkezik és hosszú felezési ideje miatt sokáig kimutatható. Hiánya ezért arra enged következtetni, hogy az óceán akkoriban édesvízből állt - közölték a szakértők. Más valószínű magyarázat nem létezik a jelenségre.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.